Románia újabb, két évre szóló, kétmilliárd eurós kölcsönt szeretne felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól. Az újabb hitelfelvételt „megelőző intézkedésnek” tekinti.

A gazdasági programot szolgálná

A román kormány Nemzetközi Valutaalaphoz intézett szándéklevelében 1751 millió különleges lehívási jogot kér a pénzintézménytől (a különleges lehívási jog a valutaalapiak által használt monetáris egység, amelyet hitelnyújtások alkalmával használnak. 1 különleges lehívási jog értéke nagyjából 1,16 euró). Victor Pontáék szerint a hitel az átfogó román gazdasági programot szolgálná majd a 2013-2015. időszakban, amelynek célja szavatolni az egészséges makrogazdasági politikákat, biztosítani a pénzügyi szektor egyensúlyát, illetve – a „jelenlegi külső bizonytalanságoktól” terhes légkörben folytatni a strukturális reformokat.

Románia és a Nemzetközi Valutaalap eddigi gyakorlatától eltérően, a szándéklevelet mind Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter, mind Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, mind pedig a költségvetéséért felelős megbízott miniszter, Liviu Voinea aláírta.

Románia a gazdasági válság második évében, 2009-ben között készenléti hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, ennek összege 13 milliárd euró volt. Ötmilliárd eurót ebből megelőző hitelnek tartottak, amelyet a román illetékesek nem hívtak le.

A 2009-ben felvett hitelészerződést idén márciusban kellett volna lezárni, a Nemzetközi Valutaalap azonban – román kérésre – beleegyezett háromhónapnyi türelmi időbe. Romániának erre azért volt szüksége, hogy csökkentse kinnlevőségeit és (legalább is részben) meghozza a szükséges intézkedéseket az állami vállalatok vezetésének javítása érdekében.

Azonnali feladatok

A Nemzetközi Valutaalap vezetősége pénteken ül össze megvizsgálni az újabb román hitelkérést. A román kormánynak addig még számos vállalását kellett még teljesítenie. Mindenekelőtt kormány határozatban kellett meghatároznia és szavatolnia a közberuházási projektek prioritásait. Ugyanakkor úgyszintén kormányhatározattal kell jóváhagynia a társadalombiztosítási hozzájárulások alapjainak kiszélesítését. Ezt kötelező illetékek (az egészségbiztosítási hozzájárulások) bevezetésével érheti el, egészen pontosan a magánszemélyeknek fizetett lakbérleti díjainak megadóztatásával. Mindennek jövő év január elsejétől kellene életbe lépnie.

A kormánynak egyben szakemberekből álló tanácsot kellett kineveznie a Hidroelectrica részvényeseinek közgyűlésének keretében, az állami vállalatok testületi vezetésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelettel összhangban. 

A kabinetnek tisztáznia kellett a Romgaz nyugati tőzsdéken forgalmazott részvényeinek pénzügyi kezelését, szükség esetén el kell fogadnia az erre vonatkozó törvényes rendelkezéseket.

Privatizálásra váró vállalatok

Év végéig ugyanakkor további számos teendője akad a kormánynak, a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígéretei értelmében. Mindezek elsősorban strukturális kritériumok. Így például be kell vezetnie a kinnlevőségeket felleltározó havi jelentések gyakorlatát – erre szeptember vége lenne a határidő. Ugyancsak szeptember végéig kellene kidolgoznia az egészségügyi alapcsomagot, a magánszektort is magában foglaló jövőbeni egészségvédelmi rendszer körvonalazása keretében.

Nehéz feladatnak bizonyul a kormány számára meghatározni azokat a közepes időtávra szóló pénzügyi tervezeteket, amelyek pontosan feltérképezik az Európai Uniós finanszírozás felhasználásával elkészülő projektek adózási kihatásait, a társfinanszírozás összegeit. Erre, a valutaalapi ígéretek sorában október közepéig adott önmagának határidőt a kabinet.

A jövő évi költségvetésre gondolva, szintén október közepéig Victor Pontáéknak kormánymemorandum formájában össze kell állítaniuk a kiemelt programok listáját, november közepéig pedig meg kell hirdetniük a nyilvános licitet a Romgaz 15 százalékos részvénycsomagjára.

A kormány ígéretet tett a Nemzetközi Valutaalapnak arra is, hogy eladja a gazdasági tárcához tartozó vállalatok portfoliójának jelentős részét. Ezeket a vállalatokat egyébként Victor Ponta rendeletére Varujan Vosganian gazdasági miniszter irányítása alól áthelyezték az energiaügyekkel foglalkozó megbízott miniszter, Constantin Niţă hatáskörébe.

Az utolsó hitel?

Victor Ponta kormányfő egyébként a parlamentben kijelentette, a jelenlegi hitelszerződés lesz az utolsó kölcsön a Nemzetközi Valutaalaptól illetve az Európai Bizottságtól. A Nemzetközi Valutaalaptól kért 2 milliárd euró mellett ugyanis a román kormány további hárommilliárd eurós kölcsönre gondol: ebből kétmilliárd eurót az Európai Uniótól, tovább egymilliárd eurót pedig a Világbanktól készül felvenni.

A román kormány hitelfelvételi kérését egyéként a parlament jóváhagyta.