Online petíciót kezdeményezett a Greenpeace a verespataki aranybányászati beruházást támogató kormányzati lépések ellen. Kevesebb, mint 24 óra alatt több mint 2500-an írták már alá a petíciót, emiatt a parlament 11 tagja már közölte, hogy nem fogja támogatni a projektet.

A környezetvédő szervezet keddi közleményében kiemelték: elítélik a Roşia Montana Gold Corporation verespataki cianidos aranybánya-beruházását. „300 tonna aranyért nem áldozhatjuk fel Verespatakot és környékét" - fogalmaztak. Hozzátették: a 15-20 évig tartó projekt elpusztítja a térség kulturális és természeti környezetét és évszázadokra veszélynek teszi ki az egész régiót.

A Greenpeace ezért elindított egy petíciós oldalt, ahol bárki írhat a román parlament képviselőinek, hogy ne szavazzák meg a Verespatak elpusztítását megalapozó jogszabályt. Kevesebb, mint 24 óra alatt több mint 3 ezren írták alá a petíciót, aminek hatására a román parlament 11 tagja már közölte, hogy nem támogatja a bányaberuházást - hangsúlyozták.

A szervezet emlékeztet: a román kormány augusztus 27-én elfogadott és a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amelyben megegyezne a verespataki aranybánya-projektről a beruházó bányacéggel. A tervezetben a kormányzat rögzíti, hogy 6 százalékos járadékot kap a cianidos bányaberuházás profitjából, és az állam 25 százalékra növelné részesedését a projektben.

Úgy látják, ez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi román politikai vezetők kívánatosnak tartanák „ezt a természeti és kulturális értékeket elpusztító, környezetszennyező beruházást". A szervezet szerint a törvénytervezet emellett több alapjogot is sért, így például a magántulajdonhoz és a tiszta környezethez való jogot.

A Greenpeace felidézte, Victor Ponta miniszterelnök 2012 decemberében még az mondta: „Verespatakon jelenleg nem garantálták környezeti szempontból a környék biztonságát, ráadásul a román állam pénzügyi bevétele sem biztosított a projektből. A felhasználni kívánt technológia egyáltalán nem problémamentes. Amíg a beruházó nem garantálja a környezetvédelem legmagasabb szintjét, nincs is miről tárgyalnunk."

A kormányzat - választási ígéreteivel ellentétben - nem a szaktárcákkal, szakhatóságokkal vizsgáltatná a projekt kulturális és környezeti veszélyeit, hanem a parlamenti többségére bízza a szakmai döntést - olvasható a közleményben.