Csak román felirat maradt a magyar iskola falán

Felkerült az új intézménynévtábla a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája falára, magyar felirat nélkül. Ez az egyetlen magyar tannyelvű intézmény az országban, ahol hallássérülteket és más, sajátos nevelési igényű magyar anyanyelvű gyerekeket fogadnak.

Az iskola fenntartója Kolozs Megye Tanácsa. „Vákár István megyei tanácsi alelnök tanácsára kérvényt kérvényre iktattunk, de elutasították ezeket, így az új tábláról lekerült a magyar nyelvű felirat” – mondta el a maszol.ro-nak hétfőn Kiss Gabriella Csilla. Az igazgatónő közölte: a megyei önkormányzat hivatalos átirata szerint azért utasították el a kérést, mivel Kolozs megyében 20 százalék alatt van a magyarság aránya.

A további hadakozást táblaügyben az iskola vezetősége a politikusokra bízza – fogalmazott az igazgatónő. „Ha nem vette volna észre senki, és nem kerül nyilvánosságra a táblaügy, lehet, hogy most is kétnyelvű lenne” – jelentette ki.

Kiss július elején mondta el lapunknak, hogy nem hivatalos figyelmeztetést kapott – megyei tanácsi és tanfelügyelőségi forrásból egyaránt  –, ezért ragasztották le önszántukból az akkor még kétnyelvű tábla magyar nyelvű feliratát. A szándék az volt, hogy a tanácsi jóváhagyás megszerzéséig a magyar felirat letakarva marad, így az intézmény nem vádolható törvénytelenséggel.

Ám alig három héttel később a tábla lekerült az intézmény faláról. Vákár István akkor lapunknak azt mondta, csak a minisztérium nevét cserélik ki rajta, hiszen kormányváltás óta ez nem történt meg. „Minden más marad a régiben” – fogalmazott akkor Vákár.

Az új tábla elkészült, és múlt héten fel is került az intézmény falára – immár csak román nyelven. Az igazgatónő reméli, hogy a helyzet minél hamarabb megoldódik a törvényadta lehetőségek figyelembe vételével.

Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke hétfőn a maszol.ro-nak azt nyilatkozta, nem tud semmit a tábla-ügyről. Hozzátette, szerinte az iskolának nem kellett volna megpiszkálnia az ügyet, és akkor maradhatott volna a kétnyelvű felirat. Azt mondta, az iskola vezetősége adminisztratív kérdésekben csakis törvényesen próbál eljárni, és ennek nem mindig az az eredménye, ami a magyar közösségnek is érdeke. Szerinte az intézmény vezetőségének változtatnia kell a hozzáállásán.

Kérdésünkre, hogy más, a megyei tanács alárendeltségébe tartozó intézmény falán van-e magyar nyelvű felirat, az alelnök válasza az volt: ezt tételesen nem tudja, viszont a törvény értelmében ott kötelező a kétnyelvű felirat, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.

Máté András Levente jogász-képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a maszol.ro-nak elmondta, meggyőződése, hogy Vákár István eléri a megyei önkormányzatnál a kétnyelvű felirat visszahelyezését az iskola falára. Tájékoztatása szerint politikai egyeztetés tárgya a kétnyelvű névtábla, ráadásul törvényes keret is létezik e jog gyakorlásához.

Kérdésünkre Máté elmagyarázta, a törvény azt mondja: ahol 20 százalék felett van az adott kisebbség aránya, ott kötelező kitenni a kétnyelvű névtáblákat. Ez ott is lehetséges, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot, ám ehhez önkormányzati döntésre van szükség. Példaként Segesvár esetét hozta fel Máté, ahol a nemzeti kisebbségek aránya nem éri el a 20 százalékot, mégis léteznek többnyelvű feliratok. "A helyi tanács döntött így" - magyarázta.

Az iskola igazgatója és a megyei tanács alelnöke egyaránt úgy véli, a nyilvánosság ártott az ügynek, ha senki nem figyelt volna fel a táblaügyre, mai nap is magyarul is szerepelne az intézmény névtábláján a felirat. A maszol.ro először július 5-én foglalkozott az üggyel, kevéssel azután, hogy az iskola falán lévő névtáblán leragasztották a magyar nyelvű feliratot.

A kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája az egyetlen magyar tannyelvű intézmény az országban, ahol hallássérülteket és más, sajátos nevelési igényű magyar anyanyelvű gyerekeket fogadnak. Az állami intézmény óvodát, iskolát valamint diákotthont foglal magába: 110 magyar, főképp hallássérült diák tanul itt, de helyet kapnak más sajátos nevelési igényű gyerekek is: értelmi fogyatékosok, halmozottan sérültek, autisták. Az oktatás két óvodai csoportban és 14 iskolai osztályban történik, Erdély szinte minden részéből fogadnak magyar gyerekeket. Mivel a jelnyelv is ugyanúgy változik nemzetenként, sőt tájegységenként, mint a beszélt nyelv, fontos, hogy a sérült gyerekek is anyanyelvükön tanuljanak.

Kapcsolódók

Kimaradt?