Victor Ponta kormányainak bukott miniszterei

Tavaly áprilisban, amikor az új Ponta-kormány megalakult, a miniszterelnök kijelentette, ez lesz Románia eddigi legbecsületesebb kabinetje. Ennek ellenére egy év után 13 tárcavezetőnek kellett távoznia tisztségéből, nagyrészt korrupció miatt. Ráadásul egy állami vállalatnak okozott jelentős kártétel miatt Relu Fenechiu lett az első – nem jogerősen – börtönbüntetésre ítélt tisztségében lévő miniszter.

Problémás oktatási miniszterek

Victor Pontának már első kormánya megalakításakor is meggyűlt a baja miniszternek jelölt személyekkel. A kormánystratégiák megbízott tárcavezetőjének jelölt Victor Alistarról kiderült, hogy egyéb tevékenysége miatt esetében összeférhetetlenség áll fel a miniszteri tisztséggel, ezért a kormányfőnek tavaly május 3-án le kellett mondania nevesítéséről.

Röviddel később újabb botrányra került a sor: a szociáldemokraták oktatási minisztereként jelölt Corina Dumitrescunak komoly baja támadt az önéletrajzával, amelyben a „Standford Egyetem” végzettjének tüntette fel magát (azaz még állítólagos egyeteme, a Stanford nevét sem ismerte). Ugyanakkor tanulmányai sorában feltüntette az ugyancsak amerikai Hoover Intézetet is, amely a román sajtó kérésére adott válaszában határozottan cáfolta, hogy Corina Dumitrescu elvégzett volna bármilyen tanfolyamot az intézetben.

Az oktatási miniszterré jelölt Dumitrescu asszony önéletrajza emellett tele volt helyesírási és nyelvtani hibákkal, mindennek tetejében pedig plágiummal is megvádolták. A habot a tortán végül is az jelentette, hogy Corina Dumitrescu meg akarta őrizni rektori tisztségét a bukaresti Cantemir Egyetemnek, amely viszont perben állt az Oktatási Minisztériumal. Így végül is a miniszterasszony rektorként önmagával pereskedett volna.

Május 6-án Victor Ponta végül is lemondott Dumitrescuról, akinek helyébe az ugyancsak szociáldemokrata Ioan Mangot nevezte ki. Vele, ha lehet, még nagyobb bajba keveredett, hiszen róla kiderült, hogy több szakdolgozata esetében is plagizált, emiatt az Oktatási és Kutatási Szakmai Egyesület elnöke, Stefan Vlaston, más egyetem káderekkel együtt miniszteri tisztségéből történő visszavonását követelte.

Ioan Mangnak ráadásul kiterjedt üzleti hálózata is volt, több vállalatban volt részvényes, egyrészt közvetlenül, másrészt első fokú rokonai útján, több állami megrendelést is kapott. Mindemellett pedig a legutóbbi választások idején úgymond tombolát szervezett, a nyerteseknek az ajándékot személyesen nyújtotta át, amiért a demokrata liberálisok – nem is alaptalanul – választási megvesztegetéssel vádolták meg.

Ily módon Ioan Mang mindössze egy hétig, május 7 és 15 között volt miniszter. Helyét Mircea Diaconu vette át – ám Victor Pontának az oktatási miniszterekkel külön meggyűlt a baja, hiszen a nemzeti liberális tárcavezetőt is menesztenie kellett, miután kiderült, hogy a bukaresti Nottara Színház igazgatójaként összeférhetetlen volt a miniszterséggel. Mircea Diaconunak így június 29-én távoznia kellett a tárca éléről – oktatási miniszterként azonban viszonylag sokáig maradt tisztségében az első Ponta-kormányban.

Távozó belügy- és külügyminiszterek

Alig néhány nap múlva, augusztus elején távozott a belügyi tárca éléről a szociáldemokrata Ioan Rus. Neki azért kellett mennie, mert miután tavaly augusztus elsején tárcája megküldte az alkotmánybíróságnak a fennhatósága alatt álló Lakosság-nyilvántartó Igazgatóság által összeállított, 18 292 514 állandó szavazati joggal rendelkező választót feltüntető listát, másnap ugyanez az intézmény közleményben nevezte hibásnak a lajstromot.

A tárcavezető a lehetetlen helyzetben lemondott, Ioan Russzal úgymond szolidaritást vállalva ugyanakkor benyújtott lemondását a nemzeti liberális Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter is. Őt egyben szolgálati visszaéléssel vádolják a lista kapcsán.

Augusztus 6-án búcsút vett külügyminiszterségétől a nemzeti liberális Andrei Marga is. Neki nem korrupció mellett kellett távoznia, hanem a rövid mandátuma alatt összehordott katasztrofális kijelentései miatt.

A kérlelhetetlen ANI                        

Októberig csend uralkodott a kormányon belül – ekkor azonban az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) ismét lecsapott. Az áldozat ezúttal a szociáldemokrata Vasile Cepoi volt. Az egészségügyi minisztert összeférhetetlenséggel, mi több, az európai közösség pénzügyi érdekei elleni bűncselekménnyel vádolták meg, mivel a iasi-i egészségügyi igazgatóság igazgatója is volt.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség kérlelhetetlenek bizonyult: Cepoi után összeférhetetlenséget állapított meg a nemzeti liberális közlekedési tárcavezető, Ovidiu Silaghi, továbbá párttársa, a regionális fejlesztés minisztere, Eduard Hellvig, a társadalmi párbeszédért felelős Liviu Pop, valamint a kormány helyettes főtitkára, az ugyancsak nemzeti liberális Dan Mihalache esetében. Négyük közül azonban csak Mihalachénak kellett távoznia posztjáról, igaz, másik három minisztertársa már nem került be a decemberben megalakult második Ponta-kormányba.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség döntése ellen viszont mind a négyen fellebbeztek, az első per alkalmával Mihalache és Hellvig veszített, Pop és Silaghi azonban nyert.

Ezután következett a Fenechiu-botrány: a közlekedési tárcavezetőnek a „transzformátor-ügy” miatt kellett távoznia tisztségéből, amelynek során csaknem 3 millió euró kárt okozott az állami Electrica Moldova áramszolgáltató cégnek, emiatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték – ám ugyanakkor további 46 bűnvádi dosszié szereplője is.

 

Kimaradt?