Tanácsülés Marosvásárhelyen: jól jártak a sportolók

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos vita alakult ki a csütörtök délutáni tanácsülésen, amelyet heves hozzászólásokkal „színesítettek” az önkormányzati képviselők, illetve a teremben résztvevő lakosok is.

A marosvásárhelyi önkormányzat föld alatti hulladéktározók megépítését javasolta a város területén, különböző utcákban a helyi költségvetésből. Mielőtt szavazásra került volna az indítvány, egyes lakók, lakótársulási képviselők arról panaszkodtak, hogy elviselhetetlen a bűz, a kukákból kifolyik a szemét, amit ráadásul a guberálók is folyamatosan kiszórnak. Végül a tanácsosok a határozattervezetet mégsem szavazták meg, egyesek úgy vélték, hogy nincs most ilyesmire pénz, mások drágállták az elképzelést.

Ionela Ciotlăuș szerint 500 ilyen tározóra volna szükség a városban. Ha ezt most a város költségvetése nem teszi lehetővé, akkor nem is érdemes 20-30-at gyártani ilyenből, mert az sehová sem elég – mondta a liberális alpolgármester, hozzátéve, hogy egy ilyen tározó előállítási ára tízezer eurónál kezdődik. „Örvendek, hogy takarékos az önkormányzat, és a megspórolt pénzből majd meg lehet ezeket a kukákat valósítani” – fejtette ki véleményét többek közt erről és még sok másról Ciotlăuș, miközben az ülésvezető Claudiu Maior, a polgármester tanácsnoka próbálta túlbeszélni őt, illetve többször is felszólította, hagyja abba.

Miközben szópárbajt vívott az alpolgármesterasszony és az ülésvezető, a képviselők egy másik, a testületet ugyancsak érzékenyen érintő témára tértek át: a sporttevékenységek, soportolók és sportklubok támogatására.

Az erre vonatkozó határozattervezetet Józsa Tibor ismertette, majd többen is kifejtették véleményüket arról, hogy kellenek-e Marosvásárhelynek sportolók, profi focisták 10-20 év múlva, vagy inkább a tömegsportot kellene támogatni. A helyi költségvetésből a határozattervezet szerint a tanács több millió lejes támogatást nyújtana a különböző tornakluboknak. Végül sikerült megállapodniuk abban, hogy a támogatásra szánt összegnek csupán a felét kapják meg, de ha országos első díjat kapnak, megkapják a másik részt is, ha második, illetve harmadik helyezést érnek el, akkor valamivel kevesebbet.

Az a lehetőség is felmerült, hogy ne csupán a profi soportolók jussanak támogatáshoz a közpénzből, de a tömegsportra is kellene áldozni valamennyit. Ezért úgy döntöttek, hogy jövőtől a sporttámogatásra szánt pénz 60 százaléka jut a profiknak, 40 a tömegsportnak.

A teremben tartózkodó, szülők, edzők és gyerekek végül elégedetten vonultak ki, úgy érezték, bár kompromisszum született, jelentős összeget fordít a város a sportolóira.

Kimaradt?