Liviu Dragnea kormányfőhelyettes pénteken Bálványosfürdőn elismerte: az etnikai szempontokat is figyelembe kell venni Románia közigazgatási régióinak megrajzolásakor. A Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzati vezetőkkel tartott közvitán a miniszter nem foglalt állást arról, miképpen érinti majd a székelyföldieket Románia közigazgatási átszervezése, inkább azokról a közös alapértékekről beszélt, amelyekre építeni lehet.

„Az volt a jó ezen a találkozón, hogy tabu témákról nyíltan beszélgettünk, lazább hangvételben” – fogalmazott az esemény után a maszol.ro-nak Korodi Attila Hargita megyei képviselő. Tájékoztatása szerint Liviu Dragnea – talán a „nehéz terepre” való tekintettel – óvakodott végkövetkeztetések levonásától Székelyföld jövőjét illetően. Bálványosfürdőn például meg sem említette, hogy a kormány a jelenlegi fejlesztési Közép-régió kettéosztásában, Hargita-Kovászna-Brassó önálló régió létrehozásában is gondolkodik.

A közvitán Liviu Dragnea expozéja után Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ismertette azt az RMDSZ önkormányzati tanácsa által is támogatott szakmai anyagot a kormányfő-helyettessel, amely statisztikai és fejlesztéspolitikai számokkal bizonyítja, hogy mennyire téves a kormány régiósítási elképzelése. Ezt követték a hozzászólások. „Dragnea nem akart véleményt kinyilvánítani, csak meghallgatta a beszédeket” – tájékoztatott a képviselő.

A felszólaló magyar önkormányzati vezetők többsége a román vagy magyar szempontból érzékeny témákat megróbálta viccel fűszerezni, tompított a felvetett problémák élén. Ám ez nem jelenti azt, hogy nem foglaltak határozottan állást a kormány jelenlegi régiósítási elképzelései ellen.

„A székelyföldi fejlődés szempontjából fontos kérdések egyikét sem kerültük ki. Több felszólaló beszélt a régiófejlesztési politikák hibáiról, az ezek által Székelyföldnek okozott eurómilliókban mérhető kárról. Beszéltünk a Románia által aláírt nemzetközi egyezményekről, arról, hogy mit jelent Székelyföld a magyar és a román embereknek. Minden kényes témát körüljártunk” – számolt be Korodi.

Dragneától a fórumot követő sajtóértekezleten azt kérdezték, lehetségesnek tartja-e, hogy - a történelmi Székelyföldet magába foglaló - Maros, Hargita és Kovászna megye önálló régiót alkosson. "Nem tudom még megmondani, hogy a központi fejlesztési régióból egy vagy két közigazgatási régió lesz-e. Mindenhol elmondtam: én nem szoktam eleve elutasítani a változatokat, éppen ezért nem zárom ki ennek a lehetőségét sem" - válaszolta a miniszterelnök-helyettes.

Feszültebbé csak akkor vált a légkör a közvitán, amikor a Hargita és Kovászna Megyei Románok Polgári Fórumának elnöke, Ioan Lăcătușu arról panaszkodott Liviu Dragneának, hogy a székelyföldi románok elnyomva érzik magukat. „Erre az volt a reakciója a miniszternek, hogy semmi gond: a székelyföldi románokat is megilletik majd az újonnan kialakított rendszerben ugyanazok a jogok, mint a romániai kisebbségeket” – tájékoztatott a képviselő.

Ioan Lăcătușu szavaira Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester is reagált. Azt ajánlotta a székelyföldi románok képviselőjének, keressenek fel együtt román és magyar diákokat. „Én Ion Creangă meséit olvasom fel románul a román diákoknak, ön pedig Benedek Elek meséit magyarul, a magyar diákoknak” – javasolta a polgármester.

Korodi a maszol.ro-nak áttörésnek nevezte, hogy Liviu Dragnea korábbi nyilatkozataival ellentétben elismerte: az etnikai szempontokat is figyelembe kell venni Románia közigazgatási régióinak megrajzolásakor. „Csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy ez ne legyen kizárólagos elv. Ezzel természetesen mindenki egyetértett” – számolt be a bálványosfürdői találkozóról a politikus.

A szervezők egyébként kitettek magukért: Liviu Dragneát a háromszéki településen székely ruhás lányok várták, kapott székely pálinkát és székely bábukat, illetve a három székely megyét jelképező agyagtálat ajándékba. Azokon a településeken, amelyeken a miniszter áthaladt, több helybéli kitette a székely zászlót.

Cikkünk frissül