A brüsszeli statisztikák szerint az európaiak fele túlsúlyos, ami rendesen megterheli a tagállamok egészségügyi költségvetését. Minden ország minden korosztályában nagy a baj. De a legkövérebb éppen Magyarország, szomszédságában pedig Románia áll a legjobban. 

Az ugyan még mindig nem teljesen elfogadott, hogy mi számít elhízottságnak, de az úgynevezett testtömeg index (BMI) alapján nagyjából minden egészségügyi vagy sport szakember meg tudja mondani, hogy ki túlsúlyos. Eszerint ijesztőnek is nevezhető a helyzet, mert az uniós polgárok fele túlsúlyos. Ezen belül viszont még rosszabb a kép, ha a kóros elhízottságot vizsgáljuk, amelyben mi magyarok élen járunk Európában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ már évek óta figyelmeztet az európai súlyproblémákra, egyes jelentések szerint járványszerűen terjed a dolog, azonban a kontinens eddig úgy kezelte a problémát, hogy a kövér amerikaiakra mutogatott. Most azonban az Európai Bizottság is felveszi a kesztyűt és pánikszerűen intézkedni akar. Ennek első lépéseként a legelhízottabb országokra mutogat, így Magyarországra, és a szorosan utána következő Nagy-Britanniára meg Írországra - jelezte a Deutsche Welle honlapja. 

Brüsszel most azért ijedt meg, mert nem csak az elhízottság mértéke lett nyilvánvaló, de az is, hogy emiatt mennyit kell költenie az egészségügynek a kontinensen. A kövérség egyértelmű következménye ugyanis a magas vérnyomás, a keringési zavarok, a cukorbetegség, és több rákos megbetegedés is. A Bizottság tehát riadót fújt, és bár az EÜ kiadások a tagországok egyéni irányítása alatt állnak, most közös harcot kell kezdeniük.

Ennek egyik eszköze, a már létező támogatás az iskolai gyümölcs- és tejprogramokra. Az EU egyértelmű célpontjai ugyanis a fiatalság. Náluk, vagyis az ő szokásaik megváltoztatásával a legkönnyebb ugyanis megelőzni az elhízást. Azt is elismerik azonban az illetékesek, hogy ez kevés. A vizsgálatokból az derült ki ugyanis, hogy 18 év felett minden korcsoportban hasonló nagyságrendű a túlsúlyos emberek aránya, ahogy a 30-as BMI feletti kórós elhízottságé is. Vagyis az összes európai felnőtt 17-22 százaléka betegnek minősíthető a kövérsége alapján.

Ennek elsődleges oka a szakértők szerint az, hogy túl könnyű rossz minőségű, egészségtelen élelmiszerekhez jutni. Ez ellen próbált tenni Brüsszel, amikor korábban kötelezővé tette az ételek csomagolásán a részletes kalóriaadatok bemutatását. Igaz ez a lépés nem segített azon, hogy évente egymillióval növekszik a kövér európaiak száma. A tervek szerint a következő lépés az lehet, hogy egyszerűen betiltják az elhízásban bűnös élelmiszerek reklámozását, ugyanis a már említett kalóriaadatokat az emberek egyszerűen figyelmen kívül hagyják vásárláskor, ha amúgy a termék kívánatos, és esetleg elég olcsó is.

Magyarországon európai példákra hivatkozva vezették be az úgynevezett chips adót (népegészségügyi termékadó), amelynek egyelőre a költségvetési hatása sem nagy, a nevéhez méltó egészségügyi hatás azonban egyszerűen sehol sem látszik. A cukros üdítőkre, rágcsálni valókra, magas sótartalmú élelmiszerekre kivetett adó, és az ebből következő áremelkedés ugyanis nem vetette vissza ezeknek a termékeknek a fogyasztását Magyarországon.

A DW által közölt adatok szerint tehát annyira nem is meglepő, hogy Magyarország élen jár a kövérségben. A kórosnak mondható elhízott emberek aránya itt 28,5 százalék, ez azonban nem azonos a túlsúlyossággal. Ez már az orvosi beavatkozást és megbetegedést jelentő esetek aránya. Az uniós átlag egyébként kóros kövérségből 16,6 százalék. A szomszéd államokban nem ennyire rossz a helyzet: a legkevésbé elhízott nemzet a román (7,9 százalék), de jónak mondható az osztrákok (12,8 százalék), és a nagyevő olaszok (10,3 százalék) közötti kórosan kövérek aránya is.