„Nem szabad a schengeni csatlakozás döntését jövő évre halasztani” – jelentette ki hétfőn Borbély László, aki a Schengeni Csatlakozást Előkészítő Különleges Bizottság tagjaként az uniós tagországok bukaresti nagyköveteivel tárgyalt a fővárosban.

Az egyeztetésen a szenátus és a képviselőház közös bizottsága a belga, a ciprusi, a finnországi, a franciaországi, a németországi, az írországi, az olaszországi, a nagy-britanniai, a hollandiai, a csehországi, a spanyolországi, illetve a litván álláspontokkal ismerkedett, de arra is lehetőség adódott, hogy bemutassák Románia előrelépéseit és jelenlegi viszonyát a schengeni térséghez.

Borbély László felszólalásában kifejtette: a schengeni csatlakozás nemzeti érdek, és Románia bebizonyította, hogy kész megtenni a személyek szabad mozgását lehetővé tevő és a határellenőrzés végét jelentő lépést. „Az Európai Unión belül minden tagállam egyenlő, és nem jó, ha egyesek azt gondolják, hogy az Európai Unión belül vannak elsőrangú és másodrangú államok. Arra kell törekednünk, hogy a tagállamok közti gazdasági és szociális különbségek ne elmélyüljenek, hanem eltűnjenek. A csatlakozás nemcsak Románia számára, de az összes tagország számára előnyös lenne, hisz az európai belső piac eredményesebb működését jelentené és új beruházási, fejlesztési lehetőségeket generálna” – fogalmazott Borbély László.

A képviselőház külügyi bizottságának elnöke arra is felhívta tárgyalópartnerei figyelmét, hogy a politikai döntés már 2011-ben megszületett az Európai Parlament szintjén Románia csatlakozásáról, de részben egyes uniós országok belpolitikai eseményei miatt, részben pedig a tavaly nyári romániai események miatt ez elhalasztódott. 

„Ezt a döntést jó lenne minél hamarabb meghozni, annál is inkább mivel jövőre már az európai parlamenti választások várnak ránk, és akkor nehezebb lesz dönteni” – fogalmazott Borbély. Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban most is vannak olyan tagországok, amelyek nem ismerik el az őshonos nemzeti kisebbségeket.

„Ezért fontos például az RMDSZ által felkarolt állampolgári kezdeményezés, amely a Lisszaboni Szerződés által teremtett európai eszköz arra, hogy az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek jogkövetelő törekvéseiket új keretben érvényesítsék” – magyarázta a képviselő.