banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Mi áll az AUR mögött, és hogyan kavarhatja fel ez a párt a román politikát?

Sokan "új PRM"-ként hivatkoznak rá, mások a 2012-es választásokon hullócsillagként fel- és eltűnt Dan Diaconescu-féle protesztpárthoz hasonlítják. Valójában az AUR lehet az első valódi konzervatív szélsőjobboldali párt Romániában.

Nagy meglepetést okozott, hogy miközben a Pro Románia vagy a Traian Basescu vezette Népi Mozgalom Pártja elbukta a parlamenti küszöböt, bejutott a törvényhozásba egy politikai formáció, amely a legtöbb választást megelőző közvélemény-kutatásban nem is szerepelt. A Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) sokan "új PRM"-ként hivatkoznak, mások a 2012-es választásokon hullócsillagkánt fel- és eltűnt protesztpárthoz, a Dan Diaconescu Néppárthoz hasonlítják. Horváth István szociológus, egyetemi tanár szerint az AUR mindkettőtől különbözik.

Az első különbség, hogy az AUR nem csak nacionalista. A másik, hogy több mozgalom áll mögötte, és ezek jelentős szervezeti hátteret biztosítanak. Horváth István kérdésünkre rámutatott: az AUR erős szálakkal kapcsolódik az ortodox egyház „szervezeti holdudvarához”. Nem magához a Román Ortodox Egyházhoz, hanem az olyan típusú szervezetekhez, mint például a fiatalság körében befolyásos Ortodox Egyetemisták Szövetsége (ASCOR). Az utóbbi egyik vezetője az AUR parlamenti képviselőjelöltje.

Tehát a párt csak látszólag jön a semmiből, valójában azonosítható mögötte egy évek óta épülő szervezeti és logisztikai háttér. „Ez a szervezeti háttér is hozzájárult, hogy jelölteket tudjanak állítani minél több helyen. Ezek a jelöltek, úgy tűnik, be vannak ágyazva ebbe az eléggé széles – közvetlenül eddig nem politizáló, hanem inkább ortodox hitéletet szervező – mozgalmi háttérbe”, mondta a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója.

Horváth István kiemelte: az AUR-nál a hangsúlyok másutt vannak, mint a régi nacionalista pártoknál. 1989 után volt egy olyan nacionalista mozgalom, amely egyértelműen a magyarokkal szemben határozta meg magát:  a PUNR (Román Nemzeti Egységpárt). Volt egy másik, diffúzabb nacionalista retorikájú párt: a PRM (Nagy-Románia Párt). Ezek használták ugyan a vallási szimbólumokat, de nem kapcsolódtak össze egyházi törekvésekkel, egy általánosabban értelmezett konzervativizmussal.

„Úgy látom, az AUR esetében egy erősen konzervatív, népies témákat használó mozgalomról van szó, amely nacionalista is, de egy konzervatív társadalom, politika és állam – vagy államtérség, hiszen az AUR-ról tudjuk, hogy határrevíziót szeretne – vízióját kínálja, és átfogóbb, mint a korábbi nacionalista szerveződések” – fejtegette a szociológus. Hozzátette: a korábbi nacionalista mozgalmak az AUR-ral összehasonlítva „kicsit konjunkturálisabbnak” tűnnek, az utóbbi ugyanis – a beágyazottsága révén is – egy mélyebb, ideológiailag felvállalt konzervativizmust jelenít meg. Ebből kifolyólag – illetve a románság vallásosságát figyelembe véve – félő, hogy a Dan Diaconescu-féle protesztpárttól eltérően az AUR tartósabb jelenség lesz a román politikában, véli Horváth.

Úz-völgyi előjáték

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sikere azért is váratlan, mert a szeptemberi önkormányzati választáson az alakulat még egy százalék körüli eredményt ért el, nagyjából ugyanannyit, mint alapítója az egy éve rendezett európai parlamenti választáson. Az AUR-t egy éve hozta létre George Simion, az Cselekvés 2012 Unionista Platform alapítója. Az utóbbi több civil szervezetet tömörít, valamint Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséért küzd.A fenti fotón az AUR választási sikerét fáklyával ünneplő lelkes támogató erősen hasonlít az úzvölgyi temetőben randalírozó futballultrák egyikéhez, akit a Maszol Adrian Popescuként azonosított.

Simionra akkor figyelt fel először a szélesebb közönség, amikor 2014-ben őrizetbe vették a Moldovai Köztársaságban, és a kisinyovi hatóságok kitiltották az országból. Az évek során számos egyesüléspárti akciót tervezett és hajtott végre. Minden lehetőséget megragadott, hogy felhívja magára a figyelmet, ennek érdekében pedig – meglehetős sikerrel – rácsatlakozott különböző tiltakozó megmozdulásokra, kezdve a verespataki aranykitermelés elleni tüntetésektől a mostani járvány idején szervezett „szájkosár” elleni tiltakozásokig.

Karrierjében fontos szerepe van a viktimizálódásnak. 2018-ban a „Centenárium menettel” megpróbált belépni a Moldovai Köztársaságba – ahonnan korábban már kitiltották –, majd amikor megtagadták tőle a belépést, hatalmas botrányt csapott. Pár hete a bukaresti kormánypalota elől jelentkezett be a Facebookra élő videóval feldagadt szemmel, arra buzdítva követőit, hogy vonuljanak utcára az iskolák bezárása ellen, és vessenek véget „a 30 éve tartó igazságtalanságnak”.

Az AUR létrejöttében fontos állomás az Úzvölgyi temetőfoglalás. George Simion 2019. május 17-én közzétett a közösségi médiában egy élő videónak álcázott trükközött felvételt, amelyen azt állította, hogy őt és egyik társát megverték „magyar szélsőségesek”, amikor le akarta róni kegyeletét a katonatemetőben nyugvó román hősök előtt. A videónak nagy szerepe lehetett abban, hogy június 6-án többezres tömeg gyűlt össze az úzvölgyi temetőben. A magyar kordont megostromló futballhuligánok George Simion társaságában érkeztek a helyszínre. (A linkelt videón 2:16-tól.) Az úzvölgyi temetőfoglalás után néhány nappal George Simion a bukaresti Trianon szállodában bejelentette új politikai mozgalma elindítását.

Az első román futballultra

Az AUR önmagát jobboldali, konzervatív, hazafias és unionista alakulatként határozza meg. A pártot társelnökként vezető George Simion a vasárnapi urnazárás után hangsúlyozta, hogy a párt „nem szélsőséges, hanem csupán radikális”. (Miután a két szó rokon értelmű, a kijelentést tekinthetjük beismerésnek.)

Simion nyilatkozataiban gyakran foglalkozik „magyar témákkal”, az RMDSZ-t következetesen „etnikai terroristaként” emlegeti. Az úzvögyi sírkertben ő volt a „főcelebránsa” a temetőfoglalást követő ceremónia csúcspontját képező névsorolvasásnak, amit a román sajtó legionárius, neofasiszta szertartásként jellemzett.

George Simion alapította a Honor et Patria és az Együtt a Trikolór alatt (Uniți Sub Tricolor) nevű szurkolói egyesületeket, amelyeknek tagjai rendszeresen elkísérik a román labdarúgó válogatottat idegenbeli mérkőzéseire. Ezeken gyakran feszítenek ki az egykori legionárius, fasiszta mozgalmat dicsőítő vagy a magyarokat gyalázó bannereket, illetve skandálnak magyarellenes vagy rasszista rigmusokat. Csak a tavalyi évben több alkalommal is érte emiatt szankció a román válogatottat, és Simion legalább két alkalommal maga is ott volt a rendbontó szurkolók között. Egy korábbi interjúban félig viccesen azt állította, hogy ő volt Romániában az első futballultra. Mindenesetre megalapította a román ultrák első román nyelvű folyóiratát.

Az AUR másik társelnöke, Claudiu Târziu újságíró a neolegionárius mozgalommal összefüggésbe hozott rostonline.ro kiadvány szerkesztője. Emellett egyike az abortusz- és melegellenes mozgalomnak, és tagja volt a család újraértelmezését célzó, illetve az azt előkészítő – burkoltan ugyancsak homofób – alkotmánymódosítás kezdeményezőinek.

Az AUR oszlopos tagja továbbá Dan Tănasă, aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy perek sorozatával megpróbálta eltüntetni a magyar nyelvet a nyilvános térből. A Libertatea figyelt fel rá, hogy az AUR vasárnapi eredményváróján jelen volt Bobby Păunescu, aki többek között a B1 hírtelevíziót birtokló konszern tulajdonosa.

Kapcsolódók

Kimaradt?