Alkotmánymódosítás: dekoratív szerep vár az államfőre

Alaposan megnyirbálta hétfőn az államfő jogköreit az alkotmánymódosító parlamenti bizottság. Ha a módosított alaptörvény életbe lép, az elnökre jobbára dekoratív szerep hárul Romániában, annak ellenére, hogy továbbra is közvetlen módon választják meg.

Az elfogadott szövegtervezet az eddigi előírásoknál jóval szigorúbban szabályozza a miniszterelnök kinevezését. E szerint az államfőnek kötelező módon a választásokon győztes párt vagy pártszövetség jelöltjét kell felkérnie kormányalakításra. Ha a jelöltnek ez nem sikerül, akkor a választásokon második helyezést elérő párt javasol miniszterelnököt. Ha az újabb kormányalakítási próbálkozás is kudarcba fullad, akkor ez a feladat „a parlamentben abszolút többséget élvező koalíció” jelöltjére hárul. Ha nem jár sikerrel, akkor az államfő feloszlatja a parlamentet.

A jelenlegi alkotmány csak arra kötelezi az elnököt, hogy konzultáljon a választásokon abszolút többséget szerzett párttal a miniszterelnök kinevezése előtt. Az államfő nem volt köteles elfogadni a győztes alakulat jelöltjét.

További korlátozás, hogy az államfő többé nem utasíthatja vissza a kormányfő által javasolt miniszterjelöltek kinevezését vagy a tárcavezetők leváltását. Az elnök ugyanakkor többé nem kérhet bűnvádi eljárást a miniszterek ellen és bűnvádi eljárás esetén nem függesztheti fel tisztségükből a kormány tagjait, mint eddig. Erre a módosított alkotmány szerint a parlamentnek lesz kizárólagos joga. A módosítást a HotNews szerint az RMDSZ javasolta.

Az államfő nem írhat ki ezentúl referendumot a parlament jóváhagyása nélkül. A jelenlegi elnök, Traian Băsescu ezt megtehette, és élt is a jogával 2009-ben, amikor az egykamarás parlamentről hirdetett népszavazást. Ugyancsak a jogkörök korlátozásának tekinthető, hogy a szövegtervezet szerint az államfő az Európai Tanácsnak csak azokon az ülésein képviseli Romániát, amelyen külpolitikai és biztonságpolitikai kérdések, illetve az EU-szerződése módosítása szerepelnek napirenden.

A HotNews szerint mindezek az előírások életbe lépésük után a jelenlegi államfő mandátumára is érvényesek lesznek. Kivételt csak a módosítás képez, amely ötről négy évre csökkenti az elnök megbízatását. 

Kapcsolódók

Kimaradt?