Az iskolabezárások felülvizsgálatára kérte a tanügyminisztériumot Molnár Zsolt ombudsman-helyettes
Hivatalosan kérte a tanügyminisztériumtól az iskolai oktatás felfüggesztésének, a tananyag kizárólag online történő leadásának a felülvizsgálat Molnár Zsolt ombudsman-helyettes.
A Nép Ügyvédjének hivatala szerint a koronavírus-járvány terjedése elleni védekezésül hozott intézkedést semmi sem indokolja, sőt ellenkezik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával, és megjósolhatatlan következményei lesznek a online oktatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségeknek.
A november 20-án keltezett, Sorin Ion oktatásügyi államtitkárnak címzett átiratban felhívja a figyelmet a WHO üzenetére, miszerint a koronavírusos megbetegedések európai számának ugrásszerű megugrása ellenére „nem engedhetünk meg magunknak egy elveszett generációt a Covid-19 miatt”, utalva arra, hogy emiatt nem sérülhet a fiatal nemzedék oktatáshoz való joga. Azok az államok, amelyekben a közelmúltban naponta 20 ezer megbetegedést jegyeztek, azzal együtt hogy nem kerülhették el a megszorító intézkedéseket, az iskolák nyitva tartása mellett döntöttek, természetesen az egészségügyi óvintézkedések szigorú betartásával – hozta fel az európai példákat Molnár Zsolt.
„Romániában közel hárommillió tanulónak kell részt vennie az oktatásban online ott, ahol ez nem lehetséges” – emelte ki az ombudsman-helyettes.
Az átirat hivatkozik a Szülői Egyesületek Országos Szövetsége által végzett felmérésre, amelynek eredménye alapján a megkérdezett szülők mintegy fele azon az állásponton van, hogy az iskolák bezárása nem tesz jót a tanügyi rendszernek. Az oktatásnak kell érvényesülnie minden körülmények között, emellett túl nagy lesz a hátrányos helyzetű vidékeken tanuló diákok lemaradása a társaikhoz képest – aggódtak a szülők ugyanabban a kutatásban.
Idézi a levél a World Wision Románia felmérését is, amely szerint „vidéken az online oktatás utópia: a falusi gyerekek 40 százaléka nem vett részt a szükségállapot alatt az online oktatásban, és háromból egy vidéki településen gyenge vagy egyálzalán nincs térerő, ami közvetlenül érinti a tanulmányaikat folytatni akaró diákokat”. Nem utolsó sorban, az iskolabezárásokra vonatkozó döntés meghozatalakor nem dolgoztak ki egy forgatókönyvet azokra a településekre, ahol az oktatásnak ez a formája nem működik – rója fel a tanügyi tárcának a Nép Ügyvédje hivatala.
Molnár Zsolt emlékeztetett azokra a nemzetközi tanulmányokra is, amelyek szerint a világjárvány kitörése óta nagyon kevés iskola vált fertőző góccá, illetve a kiskorúak körében történt fertőzéses esetekért nem az iskolai közösségek tehetők felelőssé, hanem a baráti vagy családi együttlétek. Mindezek figyelembevételével a Nép Ügyvédje kéri a tanügyminisztériumot, hogy fontolja meg az iskolák újbóli megnyitását, tekintettel a WHO ajánlására is – olvasható a levélben.
Molnár Zsolt érdeklődésünkre elmondta, hogy a Nép Ügyvédje hivatala saját hatáskörben, hivatalból indított eljárást, amihez alkotmányos joga van. „Utólag látott napvilágot egy romániai felmérés, amire a levélben nem hivatkozhattunk, hogy az iskolák bezárása óta egy tizeddel csökkent a fertőzések aránya a kiskorúak körében, tehát lényegében semmilyen hatása nem volt az intézkedéseknek. Nem látjuk, hogy miért ne lehetne megnyitni az iskolákat, legalább az alsóbb korosztályok számára. Természetesen az óvintézkedések betartása mellett” – nyilatkozta a Maszolnak az ombudsman-helyettes. Hozzátette: a tanügyminisztériumnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy választ adjon, de „az utóbbi időben nehézkes volt a kommunikáció” a tárcával.