banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Járványkezelési és gazdaságélénkítő akciótervet jelentett be az RMDSZ

A koronavírus-járvány egészségügyi hatásai és a fenyegető gazdasági katasztrófa elleni akciótervet dolgozott ki az RMDSZ. Az azonnali cselekvési irányt megszabó programot Kelemen Hunor szövetségi elnök és három szakpolitikus – Cseke Attila, László Attila és Miklós Zoltán – ismertette szerdán, egy online sajtótájékoztatón.

„Meg kell védeni az emberek egészségét és a munkahelyét” – így összegezhető röviden az RMDSZ járványkezelési és gazdaságélénkítő akcióterve. Kidolgozását Kelemen Hunor szövetségi elnök a szerdai sajtótájékoztatóján azzal indokolta, hogy a kormány legtöbbször vízió nélküli, átláthatatlan, elkapkodott és megalapozatlan döntéseket hoz ezeken a területeken.

„A december 6-i választások után a járvány nem fog megszűnni, hatását hosszú ideig éreztetni fogja, különösen gazdasági téren. Tervet kellett készítenünk a rövid- és középtávú prioritásainkról” – mondta az RMDSZ elnöke.

A politikus prioritásnak nevezte az emberek egészségének megőrzését, és nem csak a COVID-19-betegekét. Emellett szerinte a munkahelyek megőrzése legalább ilyen fontos. „Egy barátom nemrégiben azt mondta: ha megfertőz a koronavírus, nagy valószínűséggel meggyógyulok, de ha elveszítem a munkahelyem, mi lesz a családommal?” – érvelt Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök tájékoztatása szerint az RMDSZ akcióterve három területre terjed ki: a munkahelyek védelme és gazdaságélénkítés, egészségvédelem, illetve az oktatással kapcsolatos intézkedések. Az utóbbi kapcsán kiemelte: téves döntés volt az iskolák bezárása. „Legalább az általános iskolákat meg kell nyitni, nem lehet megtanulni írni-olvasni, szöveget értelmezni online oktatással” – mondta a politikus.

Decentralizálni a döntéseket

Cseke Attila szenátor, volt egészségügyi miniszter elmondta: az akcióterv vezérelve, hogy a járványügyi intézkedéseket decentralizálni kell. Ezt az RMDSZ már júniusban javasolta a kormánynak, és szerinte, ha már akkor a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalták volna a döntéseket, akkor most jobb lenne a helyzet.

Az RMDSZ elképzelése szerint a gazdaságot és oktatást érintő döntéseket a helyi önkormányzatoknak a megyei közegészségügyi igazgatósággal együtt kell meghozniuk, az egyes települések vesztegzár alá helyezését a megyei önkormányzatoknak a megyei közegészségügyi igazgatósággal együtt kellene elrendelnie – mondta Cseke Attila.

Közölte azt is: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a kormány a Piatra Neamțon történt tragédia ürügyén ismét az egészségügyi minisztérium fennhatósága alá vonja a kórházakat. „Ha egy-egy helyen nem jól működik a kórházmenedzsment, az nem azt jelenti, hogy a decentralizáció rossz. Kiállunk a decentralizáció mellett, mert ez jelentős infrastrukturális beruházásokat eredményez” – jelentette ki.

Kelemen Hunor elfogadhatatlannak nevezte a Visarta Egyesület által javasolt és a román jogvédő hivatal megjelentetett metodológia-tervezetet, amely szerint a Romániában bárhol kiállított képzőművészeti alkotásra 70 és 100 lej közötti illetéket kell fizetni. Ennek alkalmazása szerinte a múzeumok, galériák csődjét jelentene, az intézményeket és az alkotókat is kilátástalanságba taszítaná. „A kulturális miniszterhez és a kormányfőhöz fordulok, hogy azonnal állítsák le ezt a tervezetet” – mondta az RMDSZ elnöke.

Az iskolabezárásokról elmondta: a kormány a korábbi gyakorlatától eltérően nem követte az oktatás területén más európai országok intézkedéseit. „Az iskolabezárásokat nem támogatjuk, mert településenként eltérő a helyzet. Meg kell nyitni a tantermeket legalább az elemisták előtt, ugyanakkor szülőknek biztosítani kell a döntés jogát arról, hogy elengedik-e az iskolába a gyereküket, vagy sem” – magyarázta a szenátor.

Cseke Attila a piacok bezárását is szakmaiatlan, átgondolatlan lépésnek nevezte. Emlékeztetett, hogy a parlament az RMDSZ támogatásával elfogadott egy törvényt a piacok megnyitásáról. „Arra kérjük az államfőt, hogy ezt a jogszabályt mielőbb hirdesse ki, hogy ne legyen szükség a helyi önkormányzatokbók kikényszerített improvizációkra” – mondta a politikus.

Növelni a tesztek számát és az ankétok hatékonyságát

A RMDSZ által javasolt egészségvédelmi intézkedéseket ismertető László Attila szerint mielőbb jelentősen javítani kell kapacitásnöveléssel az egészségügyi ankétok hatékonyságán. Szerinte ezeket a vizsgálatokat már az első 24 órában el kellene végezni, akár önkéntesek bevonásával, ahogy néhány megyében jelenleg történik.

A politikus szerint a tesztelések számának jelentős növelésére, illetve egy új járványügyi protokollra van szükség ezen a téren. Jelenleg ugyanis csak a tünetekkel rendelkező személyeket tesztelik, de kellene azokat is, akik igazoltan kontaktusban volt fertőzöttekkel. Emellett heti ingyenes tesztelést kellene bevezetni az egészségügyi, iletve oktatási intézmények alkalmazottainak körében.

László Attila szerint át kell gondolni a kórházak kapacitásának megszervezését, Romániában ugyanis elegendő mennyiségű kórházi ágy áll rendelkezésre, de jelentős területi aránytalanságok vannak. Hangsúlyozta, hogy a nem COVID-19-betegeket is megilleti az ellátás, ez pedig regionális, országos koordinációval biztosítható. A szenátor adatokat is idézett, amelyek szerint az elmúlt 8 hónapban 41 százalékkal kevesebben fordultak az egészségügyi rendszerhez, mint az előző év azonos időszakában.

Az RMDSZ a telemedicina adta lehetőségek kibővítését is javasolja, párhuzamosan az egészségügyi  bürokrácia felszámolásával. Emellett fontosnak tartják a gyógyszeripar támogatását is – sorolta a szenátor.

A javasolt gazdasági intézkedések

A gazdasági intézkedésekre tett RMDSZ-es javaslatokat ismertető Miklós Zoltán háromszéki képviselőjelölt elmondta, a foglalkoztatási adatok szerint a munkaerőpiaci helyzet kedvezőtlen az országban, nagyon sokan elveszítették a munkahelyüket, és bizonytalan, hol áll meg a munkahelyek számának csökkentése.

A politikus szerint a gazdasági válságot némileg mérsékelték a kormány eddigi intézkedései, de ezek csak az év végéig érvényesek. „Egy hónappal karácsony előtt az embereket a kilátástalanság, a bizonytalanság jellemzi, ezt meg kell szüntetni” – fogalmazott a képviselőjelölt. Ezért az RMDSZ szerint legalább 2021 júniusáig biztosítani kell a következő intézkedések alkalmazását:

  • a kényszerszabadságról visszatérő alkalmazottak bruttó fizetésének 41,5 százalékos állami támogatása 6 hónapra (a jelenlegi 3 hónap helyett),
  • a csökkentett munkaprogram szerint dolgozó alkalmazottak fizetésének állami résztámogatása a bruttó fizetéskiesésnek a 75 százalékával,
  •  a kis- és közepes vállalkozások által kifizetett kényszerszabadsági juttatások összegének 75 százalékos állami támogatása, amikor a vállalat tevékenységcsökkentése a járvány következménye,
  •  a mezőgazdasági idénymunkások és a vendéglátóipari szezonális alkalmazottak támogatása jövedelemkiesés esetén a minimálbér 35 százalékával egyenlő havi juttatással.

Az RMDSZ azt is javasolja, hogy a 29 év alatti és 50 év feletti elbocsátott személyeket alkalmazó kis- és közepes vállalkozások a járványhelyzet lejártáig részesüljenek vissza nem térítendő állami támogatásban, ennek értéke havonta új munkahelyenként a fizetés fele, de nem több havi 2500 lejnél. A támogatás feltétele az új munkahely fenntartása legkevesebb egy évig.

Miklós Zoltán szerint hatékonyabban és egyszerűsített eljárással kell működtetni az IMM Invest programot a KKV-k forgóeszköz-finanszírozására. A javaslat az, hogy a közepes vállalkozások 10 millió lejes, a kisvállalkozások 2 millió, a mikrovállalkozások pedig 1 millió lejes hitelekhez férjenek hozzá, 90 százakékos állami garanciával és 100 százalékos kamattámogatással. Az RMDSZ az IMM Invest programban rendelkezésre álló források értékét 20 milliárd lejre növelné 2021 első félévében.

Biztonságos lesz a szavazás

Arra az újságírói kérdésre, hogy miből lehet az RMDSZ által javasolt gazdasági intézkedéseket finanszírozni, Miklós Zoltán elmondta: semmiképp nem adóemeléssel, hanem az adóbehajtás hatékonyságának növelésével lehet előteremteni forrásokat. Ez utóbbi szerinte megoldható a pénzügyi hivatalok digitalizációjával, illetve az adóalap kiszélesítésével.

A Maszol kérdésére, miszerint mi az RMDSZ álláspontja a parlamenti választások időszerűségéről, tekintettel arra, hogy napi 10 ezer új fertőzés van, és sorra helyezik vesztegzár alá az erdélyi nagyvárosokat, László Attila kijelentette: most már csak az államfő tudná megakadályozni a szükségállapot bevezetésével a választások megszervezését.

„Tudni kell, hogy függetlenül a részvételi aránytól, a választások érvényesek lesznek. Ezért nagyon fontos a részvétel, hogy ott lehessünk a parlamentben, ahol sorsunkat befolyásoló döntések születnek” – jelentette ki. Az orvos-szenátor szerint a helyhatósági választásokon bebizonyosodott, hogy az önkormányzatok meg tudják teremteni a biztonságos szavazás feltételeit, és hasonló körülmények lesznek a parlamenti választásokon is.

banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?