A viszonylag alacsony esetszám részben a visszafogott tesztelés eredménye, az elhalálozási arány tekintetében pedig csehül állunk.

Ludovic Orban miniszterelnök szerint Románia nincs olyan súlyos helyzetben, mint más európai országok, ami a koronavírus-járvány terjedését illeti, mivel időben meghozta a lassításához szükséges intézkedéseket. Ezt vasárnap nyilatkozta a kormányfő, annak apropóján, hogy a fővárosi egészségügyi igazgatóság új telefonos diszpécserszolgálatot indított.

Ez egy nagyon reménykeltő és hangzatos kijelentés, azonban ugyanaz a baj vele, mint a kormány tagjainak, főleg a miniszterelnök és a pénzügyminiszter más, a hazai egészségügy és gazdaság állapotára, illetve a járvány- és válságkezelés színvonalára vonatkozó megállapításainak zömével: nem felel meg teljes mértékben a valóságnak.

Ezek az adatok

Az Európai Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint Románia távolról sem tartozik az élenjáró tagországok közé a járványügyi helyzet tekintetében. Az ECDC kimutatásaiban 31 állam szerepel, közülük a lakossághoz arányított új megbetegedések száma az elmúlt 14 napban 18 országban volt magasabb, mint nálunk, 12-ben pedig alacsonyabb. Nálunk 334,1 megbetegedés jutott 100 ezer lakosra, míg a legrosszabb adatokat Belgium (1 702,1), Csehország (1 561,3), Luxemburg (1 085,4), Szlovénia (1 052) és Lichtenstein (823,4) produkálták.

Igen ám, de az eddigi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a tesztelések és az új esetek száma között szoros összefüggés van, ha nő az előbbi, akkor utóbbi is növekedni fog, márpedig Romániában a tesztek száma a lakosságéhoz viszonyítva elég alacsony. Olaszországban például látszólag rosszabb a járványügyi helyzet, mint nálunk, hiszen az elmúlt két hétben 458,7 új megbetegedés jutott 100 ezer lakosra. Idehaza azonban az év 43. hetében, az ECDC kimutatásai szerint, 197 ezer tesztelésre került sor, míg Olaszországban 1,1 millióra.

Olaszországban körülbelül háromszor annyian élnek, mint Romániában, azonban ötször annyit tesztelnek. Ha feltételezzük, hogy a tesztelések és az új esetek száma egyenes arányban változik, akkor a lakossághoz viszonyított azonos tesztszám mellett idehaza 550 körüli kellene lennie a 100 ezer főre jutó esetszámnak, ami lényegesen rosszabb az olasz adatnál.

Ha a tesztelések eltérő számából adódó torzító hatást megpróbáljuk kiszűrni, akkor Spanyolország, Nagy-Britannia és Portugália is jobban áll a lakosság számához viszonyított, az elmúlt két hétben diagnosztizált megbetegedések tekintetében. Ez azt jelenti, hogy 16 országban jobb a helyzet, mint nálunk, s csak 14-ben rosszabb.

Az elhalálozásokat a lakosság számához viszonyítva végképp nincs mivel hencegnünk. Romániában 6, a koronavírushoz köthető elhalálozás jut 100 ezer lakosra, aminél rosszabb mutatója csak három EU tagállamnak van: Magyarországnak (6,9), Belgiumnak (10,5) és Csehországnak (17,8).

Magyarország különutas

A magyar kormány szintén azt kommunikálja, hogy nemzetközi viszonylatban kiemelkedően sikeres a járvány elleni védekezés, ami megmosolyogtató az adatok fényében. Magyarországon 336,7 megbetegedés jut 100 ezer lakosra úgy, hogy még nálunk is kevesebbet tesztelnek lakosságarányosan, 86 ezer tesztelést végeztek a 43. héten.

Magyarország egyébként legalább annyira különutas a járvány kezelésében, mint Svédország, lévén az egyetlen európai állam, ahol szurkolók tömegei előtt rendeznek sporteseményeket: a Fradi-Újpest meccsen 16 ezer néző volt, a Fehérvár-Fradi mérkőzésre pedig 10 ezren mentek ki.

Különbség azért van a két ország között: bár a lakosság hozzávetőleg ugyanakkora, Svédország kétszer annyit tesztel, de az esetek száma mégis jóval alacsonyabb, 203,9/100 ezer fő. Egy hangyányi eltérés a halálozási mutatókban is van, a svédeknél 100 ezer lakosra 0,3 haláleset jut.