Az oktatási minisztériumnál interpellált Csép Andrea képviselő pontos adatokat kérve arról, hogy hány bölcsőde van Romániában és ezekben hány férőhely, valamint kérve a szaktárcától annak ismertetését is, hogy a jövő évi költségvetésben mekkora összeget fognak elkülöníteni a bölcsődék támogatására. A 2021/2022-es tanévtől ugyanis hatályba lép az az oktatási törvényt módosító jogszabály, amely szerint fejkvóta alapú finanszírozást kapnak a bölcsődék.

Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett: 2019 áprilisában a parlament megszavazta a szövetség azon törvénymódosítását, amely állami finanszírozást ír elő a bölcsődéknek, az akkori kormány azonban kitolta ennek hatályba lépését a 2021/2022-es tanévre. A jogszabály szerint fejkvóta alapú támogatást kapnak a bölcsődék, amely intézményeket ez idáig kizárólag az önkormányzatok tartottak fenn.

Ez magyarázza Csép Andrea szerint, hogy a „gazdag önkormányzatok” megengedték maguknak a bölcsődék működtetését, pénzt tudtak fordítani az épületre, a karbantartásra és a fizetésekre, míg más önkormányzatoknak nem volt erre keretük. A jövő tanévtől érvényes törvény szerint a minisztérium a gyermeklétszám függvényében megfinanszírozza a bölcsődéket, ez az összeg körülbelül a bölcsődei alkalmazottak bérét fogja fedezni.  

„A héten kérdéssel fordultam az oktatási minisztériumhoz, amelyben kértem pontosítani, hogy mennyi összeget fognak elkülöníteni a jövő évi költségvetésben a bölcsődei fejkvóta-támogatásra, valamint kértem pontos számot arról is, hogy hány bölcsődei hely és hány bölcsőde van Romániában – mind magán-, mind állami” – fogalmazott a Maszolnak Csép Andrea képviselő. 

A jövő évre vonatkozó, készülő költségvetés-tervezetnek már tartalmaznia kell ezt a keretet, és az RMDSZ képviselője amiatt interpellált a tanügyi tárcánál, hogy leellenőrizhesse, elkülönítik-e azt az összeget, amennyire valóban szükség van, tudtuk meg. 

Várják az önkormányzatok a támogatást

Mint kérdésünkre Csép Andrea kifejtette, számos arra vonatkozó visszajelzést kapott polgármesterektől, hogy várják a fejkvóta alapú támogatást, mert úgy vélik, meg fogja könnyíteni a bölcsőde beüzemeltetését is. 

„Sokan azt mondták, hogy amikor ez a törvény életbe lép, el is tudják indítani a bölcsődei szolgáltatást, mert van az önkormányzatnak olyan ingatlanja, amit csak rendbe kell egy kicsit tenni vagy át kell alakítani, de mostanig nem tudott rá áldozni, mert még a bérköltségeket is nem tudta magára vállalni” – magyarázta a parlamenti képviselő, jelezvén: az országban nagy a bölcsődehiány.

Példaként említette Marosvásárhelyt, ahol háromszoros a túljelentkezés a bölcsődei helyekre, de kétszeres a város melletti településeken is. Felvázolta, a szülőknek nagy szükségük van arra, hogy a gyermeküket biztonságban tudják abban az esetben, ha a szülő visszamenne dolgozni, és nem tud bébiszittert fogadni, és nagyszülő sincs a közelben, aki be tudna segíteni. 

Megemlítette, más európai országokban sokkal fejlettebb a kiskorúak gondozási rendszere, néhol a szülőnek semmibe nem kerül igénybe vennie a bölcsődei szolgáltatást: civil szervezetek és cégek szerződést kötnek az önkormányzatokkal, és biztosítják a bölcsődei ellátást, sokszor reggel 6 órától délután 5-6 óráig. 

Csép Andrea hozzátette, családpolitikai szempontból továbbá fontos, hogy jelenleg is érvényben van az a törvény, amely szerint a munkaadó 450 lej értékig bölcsődei utalványt adhat az alkalmazottaknak.