Nem „hirtelen” vált sárga zónává Csíkszereda, csupán a tanévkezdés nyomán került az érdeklődés középpontjába a koronavírus-járvány számadatai alapján megállapított fertőzési ráta. A települések zöld-sárga-piros besorolása akár napi szinten változhatna, ám a rendszer rugalmatlansága, valamint az oktatás érdekei azt diktálják, hogy hetente értékeljék újra a számadatokat. Tar Gyöngyivel, a Hargita Megyei Egészségügy Igazgatóság (DSP) vezetőjével beszélgettünk.

A tanévkezdés kapcsán kapott jelentőséget az a fajta járványtani besorolás, amely meghatározta, hogy a településeken milyen módon kezdődhet el az oktatás. Csíkszereda a kiszámított együttható szerint sárga besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy az iskolák részben fizikai jelenléttel, részben az online  tartják meg az órákat. Tar Gyöngyi a Maszol érdeklődésére elmondta: a besorolást meghatározó járványtani mutató két hétre visszamenő adatokat vesz figyelembe, és nyilván jelentősen befolyásolja a naponta megjelenő új esetek száma. Kisebb települések esetén elég akár egy új megjelenő eset ahhoz, hogy a fertőzési rátát 1 fölé emelje, és a helység máris sárga besorolást kap.

Intézményi gócok és egyéni felelősség

Az intézményvezető kiemelte: Csíkszereda nem egyik napról a másikra lett sárga besorolású. „A besorolás azt jelenti, hogy a város 14 napos indexe 1 fölött van. Ez már rég és folyamatosan így van, csak eddig nem függött össze semmi olyan konkrét dologgal, mint most a tanévkezdés” – magyarázta. Hozzátette: a városban a különböző intézményi gócok is befolyásolják a számadatokat, de emellett közösségi terjedésről is beszélhetünk.

A megyeszékhely járványtani helyzetét erősen befolyásolja a városi jellege - emelte ki az igazgató. Mint elmondta: bár nem nagy város, mégis nagyobb koncentrációban vannak az emberek, mint egy faluban, községben, nagyobb a mozgás is, számos cég működik, akiknek a munkatársai települések, megyék között is utaznak.

A fertőzések számának növekedése Tar Gyöngyi szerint arra is utal, hogy a járvány terjedésének megakadályozása szempontjából három lényeges dolgot nem tartanak be hiánytalanul a csíkszeredaiak. Ezek a maszkviselés, a távolságtartás és az egyéni higiénia. „Ha egyenként ezeket nem tartjuk be, tehát a csíkszeredaiak nem mosnak eleget kezet, nem tartják be a távolságot és nem viselik a maszkot, akkor nyilván az esetek így alakulnak. Mindehhez hozzájárul az is, hogy azok a közintézmények, ahol az utóbbi időszakban gócok alakultak ki, szintén Csíkszeredában vannak” – mutatott rá a szakember.

Így számítják ki

A besorolást meghatározó ferttőzési rátát úgy számolják ki, hogy az elmúlt 14 napban megjelenő új eseteket veszik figyelembe. Ezt a számot viszonyítják 1000 lakoshoz. Egy 30 ezer lakosságszámú városban például 30 új eset megjelenése esetén ez a szám 1, ami már sárga zónás besorolást jelent – emelte ki Tar Gyöngyi. A szakember kifejtette: Csíkszeredában korábban volt rá példa, hogy egy munkahelyi góc kialakulása esetén akár 60 is volt az új esetszám, ami piros zónát jelentett volna, ha akkor kellett volna kezdeni az iskolát.

„Az indexet tekintve tehát semmi új nem történt, csak ettől most függővé vált az iskolakezdés is. Nem az index nőtt, vagy a számítási mód változott meg, hanem az történt, hogy ehhez kapcsoltak egy sokakat érintő eseményt. Az iskolakezdés majdnem minden családot érint, tehát nyilván felfigyeltek rá az emberek, de ez eddig is volt” – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.

Az igazgató elmondta: voltak olyan kisebb települések, ahol még nagyobb volt ez a szám, és felmerült a település karantén alá vonásának lehetősége is, ám abban az esetben gócokról volt szó, és több szempontot figyelembe véve elvetették ennek a lehetőségét. „Ám a tanévkezdés esetében a jogszabály kategorikus. Ha 1 és 3 között van ez a szám, akkor sárga, ha 3 fölött van, akkor piros forgatókönyv érvényesül. Még az is megtörténhet, hogy ha hirtelen megjelenik egy 30-as létszámú munkahelyi góc, akkor piros besorolást kap Csíkszereda. Kisebb település esetén például egy munkahelyi, vagy hivatalban megjelenő góc könnyen piros zónába sodorhatja azt, és ez az iskola bezárásához vezet” – emelte ki Tar Gyöngyi.

Fegyelmezettség, odafigyelés, felelősség

A szakember rámutatott: ha a lakosság nem megfelelően viseli a védőmaszkot, akkor arra is gondolni kell, hogy a gyermekek újra online oktatás keretei közé kényszerülhetnek. „A szülőnek is nagy kihívás ez. Meg tudja oldani, ott tud ülni a gyereke mellett, hogy tényleg részt vesz-e az oktatásban, vagy közben mással foglalkozik?” – fogalmazott.

Tar Gyöngyi elmondta: a járványtani adatok alapján számított indexet az egészségügyi igazgatóság akár naponta is tudja közölni, ha szükséges. „Ám azt sem lehet, hogy az iskolákat naponta más fajta oktatásra kényszerítsük. Ennek van egy döntési folyamata: az iskola vezetőtanácsának döntést kell hoznia, az egészségügyinak hatóság ezt jóvá kell hagynia, a megyei katasztrófavédelmi bizottságnak pedig meg kell szavaznia” – mondta el a döntés meghozatalának állomásairól az igazgató. Hozzátette: a járványtanban nincs helye a túlzott bürokráciának és az elhúzódó döntésfolyamatoknak.

„Azért tudtuk Hargita megyében kézben tartani az esetszámot, mert gyorsan és hatékonyan igyekeztük a gócokat elszigetelni, próbáltunk beavatkozni akkor, amikor kellett és szigorúan vettük az intézkedéseket. Ha túl van bürokratizálva ez a döntés, akkor ez nem segít. Ebben az esetben meg van kötve a kezünk és mi közöljük azt, amit a számok mutatnak” – fejtette ki a szakember. Tar Gyöngyi ugyanakkor hangsúlyozta: a járványhelyzet kollektív felelősséget is felvet, ami „sok kicsi” egyéni felelősségből áll össze. „Az emberek fegyelmezettségéből, odafigyeléséből, felelősségéből áll össze a város besorolása” – összegezte az igazgató