banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Borboly vagy Barti? Pénteken eldőlhet, ki lesz az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje

Péntek délután dönt az RMDSZ három Hargita megyei területi szervezetének képviselőiből álló egyeztető tanács arról, hogy ki legyen a szövetség jelöltje a megyei önkormányzat elnöki tisztségére az idei helyhatósági választásokon. Két jelöltaspiráns van: Borboly Csaba, a megyei tanács jelenlegi elnöke, akit a csíkszéki területi RMDSZ-szervezet jelölt és Barti Tihamér, a megyei tanács jelenlegi alelnöke, a gyergyószéki területi szervezet jelöltje.

Az RMDSZ-en belüli jelöltállítás nagyrészt lezárult már, a Szövetségi Elnökség (SZE) és a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) július 6-án azoknak a szervezeteknek adott újabb haladékot július 19-ig, amelyekben valamilyen oknál fogva nem sikerült dönteni egy-egy jelölt személyéről.

Hargita megyében ketten is lennének megyei tanácselnökök az RMDSZ színeiben, de a három egyenrangú területi (udvarhelyszéki, csíkszéki és gyergyószéki) szervezet képviselőiből álló egyeztető tanács (HET) nem tudta eldönteni, hogy Borboly Csaba vagy Barti Tihamér induljon a szeptember 27-én esedékes választásokon.

Az SZE mindkettejük jelentkezését érvényesnek fogadta el, annak ellenére, hogy egyikük sem tudta összegyűjteni a három területi szervezetből az előírt számú választmányi ajánlást – a Szövetségi Elnökség azonban a koronavírus-járvány miatt hozott kijárási korlátozások miatt eltekint ettől a kritériumtól. Az RMDSZ vezetői testülete végül visszaadta a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsnak a döntés lehetőségét, július 19-ét szabva meg határidőnek.

Borboly Csaba: fontos a tapasztalat és az ismertség

A péntek délután négy órára kitűzött tanácskozás előtt azt kérdeztük a két jelöltaspiránstól, hogy szerintük mi szól a személyük mellett. Borboly Csaba – aki jelenleg harmadik tanácselnöki mandátumát tölti – írásban válaszolt a Maszolnak. „Mellettem és csapatom mellett (amelyben a jelenleg tisztségben lévő alelnökökre számítok a továbbiakban is) szól a világos és belátható megyei jövőkép, a teljesítmény, az egyenesbe hozott projektek, a tapasztalat és a bizalom” – írta.

Borboly Csaba szerint a jelöltállítás tétje több, mint a megyei tanácselnök-jelöltségért folyó verseny. „Ez egy olyan tisztség, amelyhez felkészültség, tapasztalat kell, továbbá ismertség, hiszen nem csupán a megyei tanácselnöki tisztségről van szó, hanem a helyi és megyei, sőt majd a parlamenti választási listákról is, amelyeket egy olyan megyei tanácselnökjelölt tud »húzni« magával, akiben sokan bíznak. Ez a magas fokú bizalom látszik a személyem, illetve Hargita Megye Tanácsa iránt mind a mérésekben, mind a koronavírus-járvány idején történő számtalan megkeresésben. Az interaktivitás, az emberközeliség jellemzett az elmúlt időszakban, és ennek is látszik az eredménye. A megye és Székelyföld építését nem egyszemélyes akciónak tekintem, hanem egy közös munkának, alázattal, mások bevonásával és határozott intézkedésekkel megvalósított kihívásnak” – fogalmazott Borboly Csaba.

Barti Tihamér: elfogadom az RMDSZ döntéseit

Kihívóját, Barti Tihamért telefonon értük el, de a gyergyói területi RMDSZ-szervezet elnöke kijelentette, hogy választási programjáról nem kíván a sajtóban beszélni. „Volt többrendbeli egyeztetés, és a szervezeten belül, a belső döntéshozó testületek előtt rengeteg érvet felhoztam, és ezeket ugyanott, a szervezeten belül fogom fenntartani” – magyarázta. A megyei tanács alelnöke azonban hozzátette: az eredménytől függetlenül aláveti magát a döntésnek, és annak a programnak a megvalósításáért fog dolgozni, amelyet az egyeztető tanács választ.

„Miután a szervezet eldönti, hogy milyen típusú menedzsmentet támogat, vagy milyen jövőképpel kellene foglalkozzunk, akkor egységes csapatként azt fogjuk képviselni. Bármilyen döntést hoz az RMDSZ bármelyik testülete ebben a kérdésben, azt elfogadom, és azon leszek, hogy megvalósítsam azt a megyevezetési elképzelést, amit szervezetileg mi, együtt eltervezünk. Ugyanezt várom el, ha úgy dönt az RMDSZ, hogy az én vezetésemmel képzeli el a megye jövőjét a következő négy évben” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a megfontolt döntés és a közös munka a megye és lakosságának érdekét szolgálja.

Ha a Hargita Megyei Egyeztető Tanács – amelynek elnöki tisztségét július elsejétől épp Borboly Csaba vette át Bíró Barna Botond udvarhelyszéki RMDSZ-elnöktől – pénteken sem tud dönteni a tanácselnökjelölt személyéről, akkor ismét a Szövetségi Elnökség hatáskörébe kerül az ügy. Borboly szerint ezt el kellene kerülni; fontosnak tartja, hogy a döntés a megyében szülessen meg, és ne egy országos testületben, amely tagjainak jelentős része más, távoli megyéből származik. „Félreértés ne essék, semmi bajom velük – sőt! –, hiszen a magyar közösség tagjai ők is, de a Hargita megyei emberek akarata kell, hogy érvényesüljön, ez az akarat pedig világosan látszik a számtalan visszajelzésből és mérésből egyaránt” – fogalmazott a jelenlegi tanácselnök.

A Hargita Megyei Egyeztető Tanácsnak hat-hat udvarhelyszéki és csíkszéki, illetve három gyergyószéki tagja van, és a jelöltállítási jóváhagyási szabályzata szerint a leendő tanácselnökjelöltnek mindhárom területi szervezettől kapnia kell legalább egy szavazatot, tehát Borboly Csabának legalább egy gyergyói támogatót is kell találnia ahhoz, hogy ő lehessen az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje.

Nincs vetésforgó

Borboly Csaba kérdésünkre kifejtette, hogy „semmiféle írásos egyezség nem került elő” arról, hogy van egy úgynevezett vetésforgó, amely szerint a megyei tanácselnök-jelöltet ciklusonként más-más területi szervezet adja. Korábban a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsban a gyergyói képviselők arra hivatkoztak, hogy az elmúlt harminc évben csak Gyergyószékről nem került ki tanácselnök.

„Valószínű, hogy beszélgetések voltak erről, de konkrét egyezség nincs, legalábbis én – aki 1994-től töltök be vezető tisztséget RMDSZ-ben – nem tudok erről” – fogalmazott Borboly. De ha lett is volna ilyen megállapodás – folytatta – azt felülírta egy 2006-os döntés, „amikor 1992-ig visszamenően kiszámoltuk, hogy a különféle tisztségek (parlamenti képviselői, prefektus/alprefektus, megyei elnök/alelnök stb.) hány pontot érnek, és melyik területi szervezet milyen tisztségekbe juttatta a tagjait”.

Borboly szerint az arról készült jegyzőkönyvet aláírta a gyergyói RMDSZ részéről Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester (aki most a HET tagja), az akkori gyergyói területi RMDSZ-elnök. „A három területi szervezet közül egyedül Gyergyó a pluszos az eddig összesített pontszámok szerint, azaz több tisztséget kapott, mint amennyi »járt volna« a 2006-os egyezség alapján, de ennek ellenére Gyergyó sohasem maradt ki a megye vezetéséből, és ezután is helye van benne a térségnek” – írta Borboly Csaba.

Az RMDSZ elnöke csíkiként gondolkodik, de megérti a gyergyói igényeket

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Hargita megye parlamenti képviselő a közel egy hete Barti Tihamérral és Csergő Tibor gyergyószentmiklósi RMDSZ-es polgármesterjelölttel tartott gyergyói sajtótájékoztatón a Barti–Borboly-kérdésről kifejtette: „Számomra, csíkiként a csíki területi szempontok a mérvadók. Ám szövetségi elnökként a gyergyói igényt is értem, 30 év után legitimnek tartom.”

Kelemen bölcs lépésnek nevezte, hogy visszautalták a döntést a megyei egyeztető tanács hatáskörébe. „Azt szeretnénk, hogy Hargita megyében dőljön el a jelöltség. Olyan megoldást kell találni, hogy minél kevesebb sérültje legyen a döntésnek” – fogalmazott a szövetségi elnök.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?