Az idejében meghozott óvintézkedéseknek köszönhetően sikerült megakadályozni a koronavírus-járvány hirtelen terjedését, ezért a fertőzéses esetek nem terhelték meg egyszerre az egészségügyi rendszert – jelentette ki hétfő esti, a Facebookon élőben közvetített sajtótájékoztatóján Ludovic Orban miniszterelnök.

A kormányfő emlékeztetett, hogy az oktatás március 11-i felfüggesztésével, a tömegrendezvények létszámának korlátozásával és egyes polgári repülőjáratok felfüggesztésével a kabinet már azelőtt hozott óvintézkedéseket, hogy Klaus Iohannis államfő március 16-án kihirdette volna a szükségállapotot.

Orban Spanyolországot hozta fel ellenpéldának. „Február 26-án, amikor Romániában az első koronavírusos megbetegedést diagnosztizálták, Spanyolországban két igazolt eset van. Ma nálunk alig több mint 13500 fertőzést tartanak nyilván, viszont Spanyolországban meghaladta a 200 ezret a betegek száma” – mondta a miniszterelnök.

A WHO ajánlásai alapján teszteltek

A koronavírus-tesztekről elmondta, hogy azokat „szükség szerint végeztük, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlásait figyelembe véve”. Hozzátette, a százezer lakosra eső 4,1-es elhalálozással Románia „a sor végén helyezkedik el a fejlett országokhoz viszonyítva”.

„Tudom, hogy nagyon sokszor mondták már azt, hogy amiatt van kevés esetünk, mert keveset tesztelünk, de mi ezekre a megalapozatlan kijelentésekre mindig azt válaszoltuk, hogy mi szükség szerint végezzük a teszteket, a WHO ajánlásai alapján, amelyet az Európai Bizottság is támogat és az egészségügyi minisztérium követ. E mellett sok más mutató is van, amellyel mérni lehet a járvány elterjedését” – magyarázta Orban. Szerinte az egyik ilyen mutató az intenzív osztályon kezelt fertőzöttek száma, és Romániában ez a szám még soha nem haladta meg a 260-at. A másik mutató az elhalálozások száma: míg Romániában ez a szám százas értekű, több mint 800 eset, addig Spanyolországban például 25 264 a halálos esetek száma, Franciaországban, ahol február 26-án csak 12 koronavírus-eset volt, most 24 895 az elhalálozottak száma, a fertőzőtteké pedig 168 ezer, nem is beszélve Belgiumról, ahol a legmagasabb a százezer lakosra eső halálesetek száma – mutatott rá Orban.

Cél a napi 15 ezer tesz elvégzése

Jelen pillanatban napi 11 ezer koronavírusteszt elvégzésére van kapacitás a romániai központokban, de a cél, hogy naponta 15 ezret elvégezhessenek – mondta. Orban szerint jelenleg 60 tesztelőközpont működik az országban, további 17 esetében pedig folyamatban van az akkreditációs eljárás.

A szükségállapot május 15-i megszűnését követő enyhítésekről azt mondta, hogy azokat fokozatosan vezetik be. Az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalakor egyetlen szempontot tartanak szem előtt: a járványtani kockázatot – jelentette ki. „A járványtani kockázatot a közegészségügyi intézet, valamint az országos katasztrófavédelmi felügyelőség munkáját segítő technikai-tudományos tanács szakemberei mérik fel, és ennek alapján hozzuk majd meg a korlátozások lazítását érintő döntéseket" – fogalmazott a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón.

Gyógyszerből nincs hiány

A miniszterelnök felidézte, hogy egy adott időszakban valóban nehézségekkel küzdöttek a Plaquenil, Kaletra és más gyógyszerek biztosításához, de jelenleg „nagyon jól állnak a dolgok”, és a COVID-19 kezeléséhez szükséges gyógyszerek egyikéből sincs hiány.

Orban véleménye szerint ebben sokat segített az is, hogy a kormány a járvány idejére betiltotta bizonyos gyógyszerek és egészségügyi felszerelések exportját. Ez az intézkedés sem volt népszerű, de hatásosnak bizonyult – tette hozzá.

Május 15. után megnyitnak a szállodák, de a vendéglők nem

Közölte azt is, hogy a nagy bevásárlóközpontokon, a plázákon kívül május 15. után újraindul a kereskedelem, ami nagyon fontos bizonyos gazdasági ágazatok újbóli fellendüléséhez. A kijárási korlátozások feloldása ugyanakkor az üzemanyag-forgalmazóknak is jót fog tenni, mert növekedni fog a fogyasztás. A szállodák megnyílnak, viszont érvényben maradnak a korlátozások a vendéglők, bárok, kávézók esetében, mert ezek nagy epidemiológiai kockázatot jelentenek. A zárt terű vendéglők megnyitására még valószínűleg várni kell egy ideig – tette hozzá.

„A járványtani kockázatot a közegészségügyi intézet, valamint a vészhelyzeti bizottság munkáját segítő technikai-tudományos tanács szakemberei mérik fel, és ennek alapján hozzuk majd meg a korlátozások lazítását érintő döntéseket" – fogalmazott Orban.

Azt mondta, az egyes lazító intézkedések között 14-15 napos szünetet tartanak, ennyi időre van ugyanis szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen hatást fejtenek ki ezek a járvány szempontjából. Ugyanakkor a korlátozásokat enyhítő intézkedéseket minden esetben szabályok is kísérik majd.

A kormányfő hozzátette, külön szabályokat vezetnek be a tömegközlekedéssel, illetve az „irodákban zajló tevékenységgel kapcsolatban", és ezek a közintézményekre és magáncégekre egyaránt érvényesek lesznek.

A gazdasági visszaesésről szóló előrejelzésekhez képest jobban állunk

Az államkassza bevételei nagyobbak, mint amire jelen helyzetben számítani lehetett – tért át a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira a kormányfő, aki szerint ez a kormány gazdaságmentő intézkedéscsomagjának köszönhető.

„A gazdasági visszaesésről szóló előrejelzésekhez képest jobban állunk, mint amire számítottunk. Megvizsgáltuk az állami költségvetés, a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási pénztár bevételeit is, és a csökkenés kisebb, mint ahogyan azt előre jelezték. Ez annak köszönhető, hogy gazdaságmentő intézkedéseket hoztunk. A beruházások támogatása mellett az áfa-visszaigénylések naprakész kifizetésével megpróbáltuk biztosítani a cégek likviditását” – hangoztatta.

Orban kijelentette, a gazdasági fellendülés érdekében a kormány felméri azokat a mozgósítható pénzügyi forrásokat, amelyekhez a következő időszakban hozzáférhet. Ezekbe a forrásokba beletartoznak az állami költségvetés és az európai alapok mellett a hazai, illetve a nemzetközi pénzintézetektől felvehető hitelek. Ugyanakkor a kabinet fontolgatja állampapírok, kötvények kibocsátását, hogy a román állampolgárok ezekbe fektethessék megtakarított pénzüket. „Még azon is gondolkodunk, hogy bizonyos állampapírok kijelölt célokat szolgáljanak, az állampolgárokat vonjuk be egy Románok a románokért-szerű programba” – mondta a kormányfő.