Több közvélemény-kutatás is készült ezekben a napokban arról, hogyan viszonyulnak Románia lakói és a gazdasági szereplők a koronavírus terjedéséhez és a járványt megfékezni próbáló hatósági intézkedésekhez. Az eredményeket összesítettük.

Az IRES felmérése szerint az ország lakosságának 99 százaléka hallott a koronavírusról, a megkérdezettek fele viszont nem bízik abban, hogy a román állam és az egészségügy képes lesz megoldani a járvány miatt kialakult válsághelyzetet. Az adatok szerint a lakosság 67 százaléka aggódik saját és családja egészségéért; a nőket és az időseket azonban még inkább nyugtalanítja a helyzet, 76, illetve 83 százalék nyilatkozott így. A CURS adatai szerint a lakosság 81 százalékát aggasztja a járvány, 14 százalék csak kevésbé aggódik, és mindössze 5 százalékát nem érdekli a vírus terjedése.

Az IRES felmérése szerint a megkérdezettek 74 százaléka állítja, hogy a családban naponta beszélnek a járványról, 58 százaléka a barátaival, 33 százaléka a munkatársaival, 21 százaléka pedig a szomszédjával vitatja meg a kialakult helyzetet. E felmérés szerint a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, hogy pontosan tudja, mit kell tennie a koronavírus ellen, 59 százaléka pedig ilyen tekintetben „eléggé tájékozottnak” vallja magát.

A CURS felmérése derűlátóbb: a megkérdezettek 64 százalék állította, hogy felkészült a vírusra, igaz, 31 százaléka úgy vélte, nem tudja, mit kell tennie ebben a helyzetben. A járványra felkészültek a vírus elleni védekezésnél a legfontosabbnak a szappannal történő, alapos kézmosást tartják, ezt követi a kézfertőtlenítés, sokan az otthoni munkát illetve az iskolák bezárását tartják a legjobb védekezésnek, ezt követi a szájmaszki viselése, a gyógyszerekkel történő ellátás, utolsó helyen az élelmiszerek beszerzése áll.

Az IRES adatai szerint a lakosság 13 százaléka lemondta az országban tervezett látogatásait, 11 százaléka a külföldi utazását, 13 százalék idejében beszerezte gyógyszereit, 11 százalék pedig a szokásosnál többet vásárolt alapvető élelmiszerekből. A megkérdezettek 62 százaléka egyébként ebben az időszakban nem is menne külföldre, 51 százalék az országba sem utazna, ugyancsak 51-51 százalék kerüli a bevásárlóközpontokat, a nagyobb üzleteket, illetve a közszállítási eszközöket, 55 százalék pedig nem venne részt tömegrendezvényeken.

Az IRES által megkérdezettek háromnegyede elsősorban a sajtóból értesült a járványról és a teendőkről, egynegyede pedig a Facebookról szerzett tudomást minderről. A hivatalos forrásokat – az állami intézmények vagy az orvosok, kórházak közleményeit – a megkérdezettek közül csak igen kevesen olvasták.

Ami a házi karantént illeti, a megkérdezettek több mint egynegyede attól tart, hogy ebben az esetben gyógyszer nélkül maradhatna, illetve nem részesülne megfelelő orvosi kezelésben; 13 százalék anyagi okok, 12 százalék élelmiszerhiány, 9 százalék a munkahelye miatt aggódik, 5 százalék attól fél, hogy megfertőzheti családtagjait, 11 százalék pedig az unalomtól tart. Mindössze 5 százalék állítja határozottan, hogy nem semmiképpen sem aggasztaná a házi karantén.

A koronavírus elleni hatósági intézkedésekkel az IRES felmérése szerint a lakosság jelentős része egyetért, 10 személy közül hat van ezen a véleményen, igaz, 25 százaléka kevesli, 9 százalék viszont túlzottnak tartja mindezt. A CURS adatai szerint a lakosságnak csak 55 százaléka támogatja a korlátozásokat, 38 százaléka viszonyt úgy véli, hogy az illetékesek rosszul kezelik a válságot.

Az IRES szerint 81 százalék helyesli, hogy beszüntették az iskolai oktatást, 87 százalék tartja jónak, hogy leállították az Olaszországba irányuló személyi – légi, vasúti és közúti – forgalmat, 85 százalék ért egyet a különféle rendezvények betiltásával. Mindennek ellenére azonban a megkérdezettek 50 százaléka nem bízik abban, hogy a román állam képes lenne a válsághelyzet megfelelő kezelésére, 72 százalék pedig a hazai egészségügyet nem tartja képesnek erre.

Így látják a helyzetet a vállalkozások

A PwC Romania felmérésében azt vizsgálta meg, mennyire befolyásolja a koronavírus a romániai gazdaságot. A március11-13. között készült közvélemény-kutatás 104, különféle ágazatokban működő vállalattól kapott adatokra alapult. A járvány mindenekelőtt azoknak az ágazatoknak okozza a legnagyobb veszteséget, amelyek az emberek mozgási lehetőségeitől függenek: a szállításoknak, a vendéglátóiparnak és az idegenforgalomnak.

A romániai vállalkozások húsz százaléka úgy véli, jövedelmeik a megszorító intézkedések miatt legalább 20 százalékkal csökkennek, 6 százalék 20-50 százalékra tippel, 2 százalék 50-80 százalékos veszteségtől tart – 9 százalék azonban nem tart a jövedelmek visszaesésétől. A vállalkozások 63 százaléka még nem mérte fel a várható veszteségeket.

A romániai vállalkozások felkészültek a járványra: 89 százalékuk fertőtlenítette az irodákat, 85 százalékuk azon volt, hogy minimálisra csökkentse az alkalmazottak érintkezését, 58 százalék bevezette az otthoni munkát, 40 százalék védőfelszereléseket osztott ki munkatársainak.

A hazai vállalkozások 81 százaléka lemondta a hazai és a nemzetközi rendezvényeken való részvételét, 79 százalék felfüggesztette munkatársainak külföldi, 72 százalék romániai utazásait, 24 százalék pedig a további munkát váltásokban szervezte meg.  A korlátozó intézkedéseket a vállalkozások több mint fele, 55 százaléka meghatározatlan ideig alkalmazná, 40 százalék március végét, 5 százalék pedig április végét jelölte meg ideiglenes határidőként.

A Kis- és Közepes Magánvállalkozások Országos Tanácsa maga is érdekes közvélemény-kutatást végzett, amelyben 8347 mikró-, kis- és közepes vállalat vezetőit kérdezte meg, hogy mit tettek a járvány elkerüléséért. A megkérdezettek 98,6 százalék a megtette a szükséges intézkedéseket és mindössze 1,4 válaszolta, hogy még nem döntött róluk. Valamennyien azonban tartanak a koronavírus-járvány kedvezőtlen kihatásaitól. 65,6 százalék az eladások visszaesésétől, 58,8 százalék az üzleti forgalom csökkenésétől, 56,4 százalék a tevékenységes időleges korlátozásától, 47,6 a beszállítóknak járó kifizetések megkésésétől, 21,5 létszám csökkenésétől, 12,4 százalék a vállalkozás bezárásától tart.

Az említett vállalatok vezetőinek 69,1 százaléka a megoldást a bérek kifizetéséhez nyújtott, 75 százalékos állami támogatásban, 51,7 százaléka a járvány által megbetegített vagy karanténban lévő munkatársak betegszabadsága alkalmával nyújtott fizetések teljes állami finanszírozásában, 65,4 százaléka a munkáltató által fizetett egészségbiztosítási illetékek legalább három hónapos elhalasztásában, 60,3 százaléka a kis- és közepes vállalatok adójának elhalasztásában, 38,2 százalék pedig e vállalatok kamatmentes kölcsöneinek biztosításában látja.