Koronavírus: rémhírek, vásárlási láz, tanácstalan polgármesterek Szatmár megyében
A határ menti Szatmár megyéből rengetegen dolgoznak Olaszországban, és sokan tervezik a hazatérést, így a koronavírus elterjedését megakadályozni próbáló hatóságokon nagy a nyomás. A határátkelős települések polgármesterei arra panaszkodnak, hogy senki nem tájékoztatja őket a megelőzési vagy más feladatokról.
Nem elég az emberek bevallott vagy bevallatlan félelme a betegségtől, megfertőződéstől, az egyik helyi televízió hétfőn reggel vaskos álhírrel sokkolva ébresztette a szatmárnémetieket: „Vörös kód Szatmáron! Két autóbusznyi Olaszországból érkezett máramarosit vizsgálnak és zárnak karanténba a megyei kórházba!” S bár gyorsan kiderült, hogy a „hír” kacsa, az emberek nem nyugodtak meg teljesen, egy részük már meg is rohamozta az üzleteket, hogy élelmiszer-készleteket halmozzon fel.
Ráadásul a városban újra meg újra felüti fejét az a szóbeszéd, miszerint két-háromezer fős máramarosi indult haza az észak-olaszországi régiókból, akik „mindjárt” a petei határátkelőhöz érnek. A szóbeszéd alapjául az szolgálhat, hogy a szomszédos megyéből, mint ahogy Szatmárból is nagyon sokan élnek-dolgoznak mind a vesztegzár alá került olasz régiókban, mint azok környékén, s közülük többen kifejtették itthoni hozzátartozóiknak, hogy tervezik a hazatérést.
Tény, hogy Szatmár megye három határátkelőjénél (Pete, Csanálos, Halmi) naponta több ezer utazó lép be az ország, ugyanakkor a megye területére, ha átutazó jelleggel is. A határátkelőknél egyébként minden olaszországi rendszámú gépkocsit félreállít az állandó szolgálatot teljesítő orvosi személyzet, utasaik saját felelősségre kitöltik a kérdőívet, és egy speciális szoba is a rendelkezésükre áll a még alaposabb vizsgálatok megejtése érdekében.
Mint a megyei közegészségügyi igazgatóságot vezető dr. Macrina Mihaitól megtudtuk, testhőszkennerrel csak a Szatmárnémeti Nemzetközi Reptér van ellátva (a szállításügyi minisztérium részéről), s bár az általa vezetett intézmény is megtette a lépéseket e készülékek beszerzésére, úgy tűnik, nem lesz egyszerű feladat, ugyanis „hirtelen nagy lett a kereslet irántuk, s hirtelen igencsak megnőtt az áruk.”
Dzsudokák kerültek karanténba
A prefektusi hivatal közleménye szerint vasárnap átlagos forgalmat bonyolított a petei határátkelő, ahol közel 6000-en léptek be az ország és Szatmár megye területére, közülük 335 utas a koronavírus-fertőzés miatt szigorú vesztegzár alá került Észak–Olaszországi régiókból érkezett haza. A határellenőrzéskor az egészségügyi személyzet egyikőjük esetében sem fedezte fel a koronavírusra utaló tüneteket, ennek ellenére arra kértek mindenkit, 14 napra vonuljanak önkéntes, úgynevezett lakhelyi karanténba, azaz ne hagyják el lakásukat s amennyire lehet, fizikailag ne érintkezzenek senkivel.
Az Olaszországból érkezettek közül 32-en Szatmár megyeiek voltak, köztük az utánpótlás korosztály dzsudokái is, akik Veneto régióból jöttek haza. A gyermekek közül elsőként egy 10 és 11 éves testvérpár került házi-karanténba, ugyanis elmesélték osztálytársaiknak, hol versenyeztek, s a pedagógusok és a szülők egy része határozottan felszólította a tanintézmény vezetőségét, hogy a közösségi egészség megőrzése érdekében azonnal értesítse a tanfelügyelőség és a közegészségügyi igazgatóságot. Ennek nyomán született a döntés hétfőn este a testvérek karanténba helyezéséről, kedden reggel pedig már a többi hat kis dzsudoka is megkezdte 14 napos, házi kényszervakációját.
A Radu Bud prefektus által összehívott hétfői rendkívüli ülésen kijelölték azokat a helyeket, ahol egy esetleges epidemológiai szigorítás szükségessége esetén megfelelő körülmények között lehet elhelyezni azokat a személyeket, akik a koronavírussal erősen fertőzött övezetekből érkeznek. Az egyik ilyen lehetséges karantén–pontként a szatmárnémeti strand mellett lévő ifjúsági táborok háromcsillagos szállodai körülményeket biztosító épületét azonosították, a többit pedig a megyei egészségügyi rendszer intézményei fogják biztosítani.
Ugyanakkor a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán kialakítottak egy kétágyas elkülönítő szobát, felkészülve arra, ha esetleg valaki a fertőzés teljes vagy részleges tünetcsoportját észlelve magán/produkálva megy kórházba orvosi ellátás céljából. Ebben az elkülönítőben tölti majd azt a rövid időt, amely ahhoz szükséges, hogy előkészítsék számára a mentőautót, „felállítsák” benne azt a speciális izolálósátrat amiben megteszi az utat Kolozsvárig, az ott létrehozott regionális központig.
Tanácstalan polgármesterek
Jóval többet szeretnének tudni a reájuk háruló esetleges megelőzési vagy más feladatokról a határátkelős települések polgármesterei is, ám eddig még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak senkitől.
„Jó lenne tudni, mire vagy hogyan készüljünk fel? És most nem csak azokra a hírekre, híresztelésekre gondolok, miszerint az észak-olasz régiókból több ezren tervezik a hazatérést, hiszen naponta több ezren lépnek be az ország, Szatmár megye és Pusztadaróc területére Peténél – s szinte valamennyien meg is állnak, hiszen első dolguk, hogy üzemanyagot tankolnak és útmatricát vásárolnak. És nagyon nem mellékesen, ott van a benzinkutaknál kolduló romák népes serege is, akik direkt kapcsolatba kerülnek egyrészt az országba belépőkkel, másrészt saját közösségükkel. Egészségügyben dolgoztam, nem pánikolok, de tudom: mi esetleg hová vezethet és nagyon szeretném tudni, mit tehetnék a veszélycsökkentés érdekében” – mondta a Maszolnak Găman Mihai pusztadaróci polgármester.
Hozzátette azt is: a Szatmárnémeti és a határátkelő közötti útszakaszon már van olyan benzinkút, amelyben gumikesztyűben-álarcban szolgálják ki a vásárlókat. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Incze Lajos halmi polgármester is: „Sajnos semmire nem vagyunk felkészülve, felkészítve úgy, ahogy kellene, csak papíron, ahol nagyon szépen mutat minden. S bár a halmi átkelő főleg teherforgalmat bonyolít, ez messze nem jelenti azt, hogy esetleg kisebb rizikófaktorúnak minősülne, mint Pete vagy esetleg Csanálos. Sőt.”
Más, a Szatmár megyei hatóságok által esetlegesen már bevezetett vagy bevezetni tervezett megelőzési intézkedésről nem tudunk, ugyanis sem a prefektusi hivatal, sem az úgynevezett „egységes szóvivőnek” kinevezett egészégügyi igazgatóság semmilyen közleményben vagy sajtótájékoztatón nem tudósította a sajtót és azon keresztül a lakosságot.