banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos álláspontjáról kérdezte a külügyminiszter-jelöltet Biró Rozália

Az Európai Kisebbségvédelmi Polgári Kezdeményezéshez (MSPI) való viszonyulásáról és az ukrán nyelvtörvény őshonos kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó rendelkezésével kapcsolatos álláspontjáról kérdezte Bogdan Auerscu ügyvivő és egyben kijelölt külügyminisztert Biró Rozália RMDSZ-es parlamenti képviselő a miniszterjelölt szakbizottsági meghallgatását.

Az alsóház külügyi bizottságának elnöki tisztségét betöltő Biró Rozália csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Auerscu meghallgatására február 18-án, kedden került sor, és azon két, kisebbségjoggal kapcsolatos kérdést is feltett Bogdan Aurescunak.

Első kérdése a miniszterjelöltnek az MSPI-hez való viszonyulására vonatkozott, ugyanis az a 2014-es elindításakor is ellenezte Aurescu, Románia pedig 2017-ben az Európai Bíróságon támadta meg a kezdeményezést. A bíróság két alkalommal is az MSPI javára döntött, elképzelhető-e további fellebbezés Románia részéről? – szegezte neki a kérdést Biró Rozália. Mint mondta, „diplomatikus és elegáns” választ kapott, miszerint „meglátják majd, hogy mi lesz a bíróság ítéletének folytatása”. Az RMDSZ-es képviselő hozzátette: reméli, hogy Románia, melynek területén 18 elismert nemzeti kisebbség él, megváltoztatja döntését, és a kezdeményezés mellé állt. AZ MSPI kezdeményezőit egyébként március 23-án hallgatják meg az Európai Parlamentben – fűzte hozzá.

Biró Rozália második kérdése az ukrán tanügy törvény anyanyelvű oktatást korlátozó cikkelyeire vonatkozott, ami mintegy hétezer Ukrajnában élő román nemzetiségű diákot érint. A külügyminiszter-jelölt válaszában azt mondta, hogy állandó párbeszéd keretében kell tárgyalni a törvényről. Biró Rozália szerint fontos ugyan az állandó párbeszéd, de e mellett külpolitikai intézkedésekre is szükség lehet, ugyanis a törvény 2017-es elfogadása óta mindössze annyit sikerült elérni, hogy az európai uniós nyelveken beszélő diákok számára 2023 szeptemberéig kitolták a törvény alkalmazását, de az orosz ajkú diákoknak idén szeptemberből anyanyelvük kivételével minden tantárgyat ukránul kell tanulniuk.

Szerdán tartotta még a két ház összevont külügyi bizottsága az izraeli nagykövetnek jelölt Radu Ioanid professzor meghallgatását. Biró Rozália szerint a történész és filozófus végzettségű Ioanid megfelel a diplomáciai tisztség betöltésére. Hozzátette: remélhetőleg négy-hat héten belül elfoglalhatja posztját Románia új izraeli nagykövete, azt ugyanis, hogy Klaus Johannis államfő négy éve nem nevezett ki erre a tisztségre senkit, a két ország tudományos, gazdasági, kulturális stb. kapcsolatai is megsínylették.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?