Atomnyi rekordfilm-meglepetés

Az IBM bemutatta a világ legapróbb karaktereivel forgatott filmjét. A speciális elektronmikroszkóppal és stop-motion technikával készített alkotás képenként mindössze néhány tucat atomból áll, és 250 képkockában meséli egy kisfiú és egy atom történetét. A világ legkisebb filmje a Guiness rekordok könyvébe is bekerült.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=oSCX78-8-q0

Az IBM Research tudósai a Fiú és az atom című másfél perces film figuráit alkotó atomokat egyenként helyezték a rajzolat megfelelő pontjaira egy pásztázó alagútmikroszkóp segítségével. A filmhez használt speciális eszközt két tudós az IBM-nél fejlesztette ki, találmányukért akkor fizikai Nobel-díjat kaptak. „Ez az eszköz volt a legelső készülék, amellyel a tudósok az atomokig hatolva tudtak képet alkotni a világról” – mondta Christopher Lutz, a társaság kutatója.

„A műszer összesen két tonnát nyom, -268 ºC-os hőmérsékleten működik, és több mint százmilliószorosára nagyít fel egy atomot. Az IBM Research laboratóriuma azon kevés helyek egyike a világon, ahol az atomok nagy precizitással mozgathatók: itt nagyon pontosan szabályozható a hőmérséklet, a nyomás és a vibráció.” 

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=xA4QWwaweWA

A film készítése során az IBM kutatói egy egyszerű számítógép segítségével, távvezérléssel irányították a speciális mikroszkópot, mely egy atomokra „érzékeny” szuperhegyes tűvel volt felszerelve. A tű egy rézlapon végigpásztázva 1 nanométernyi távolságból magához vonzotta a felületen kiszemelt atomot vagy molekulát, majd a karakter megrajzolásához a megfelelő helyre húzta. Az atom elmozdítása sajátos hanghatással jár, a kutatók számára ez fontos visszajelzés volt, hogy megállapítsák, pontosan milyen messzire került az alkotóelem az eredeti helyétől. Az egyenként elhelyezett atomokról állóképeket fényképeztek, majd stop-motion technikával elkészítették a csaknem 250 képkockából álló filmet. A filmben így összesen néhány ezer atom szerepel.

„Atomokat mozgatni nem nagy dolog, elég, ha a kezünkkel legyintünk. Egyenként megragadni, manipulálni és úgy irányítani őket, hogy aztán mindebből valódi film legyen, ez már igen precíz és forradalmian új tudomány” – mondta Andreas Heinrich, az IBM Research vezető kutatója. – „Az IBM kutatói nem csak olvasnak a tudományról, hanem művelik is. Láthatóvá akartuk tenni az atomok fantasztikus világát, megmutatni az embereknek, milyen kihívásokkal szembesül és mi mindenre képes a tudomány. A film ennek az egyik legszórakoztatóbb módja.”

A technológiai környezet, melyben a világ legkisebb filmje elkészülhetett, természetesen egyáltalán nem volt új az IBM tudósai számára. A vállalat kutatói évtizedek óta tanulmányozzák az anyag természetét a nanovilág dimenzióiban, többek között azért, hogy feltérképezzék az adattárolás lehetőségeinek határait. A számítógépekben használt áramkörök, Moore-törvényét követve, egyre inkább az atomi méretek irányába zsugorodnak, így a chipek hagyományos technológiát használó fejlesztői gyakran fizikai korlátokba ütköznek. A mágnesesség lehetőségeinek kreatív megközelítésével és az ellenőrzött felületeken manipulált atomok tulajdonságainak feltárásával a számítástechnika új útjait járhatják be az IBM tudósai.

A filmet jegyző kutatócsapat az adattároló eszközökben felhasználható legkisebb egységek,az atomok segítségével nemrég létrehozta a világ legkisebb mágneses bitjét. Ők számították ki először, hogy egy bit mágneses információ megbízható tárolásához 12 atom szükséges.Összehasonlításképpen: egy modern számítógépben vagy elektronikus eszközben nagyjából 1 millió atomra van szükség egy egységnyi adat tárolásához. Az atomi memóriával azonban egy napon talán arra is képesek leszünk, hogy egy köröm nagyságú apró eszközön a világ összes filmjét rögzítsük. Az IBM Research kutatóinak munkáját a Guiness rekordok könyvébe a világ legkisebb stop-motion filmjeként vezették fel.

Kimaradt?