Elfogadhatatlannak tartja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az összes védelmi erőt Hargita és Kovászna megyére összpontosították erre a hétre, amikor is Székelyföldön szervezik meg a Concordia 19 elnevezésű nagyszabású hadgyakorlatot. A hadsereg, a belügyi alakulatok, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Kormányőrség (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) részvételével szervezett szimulációval azt sugallják, hogy a térség lakói nemzetbiztonsági kockázatot jelentetnek – fejtette ki a szövetség államfőjelöltje Ion Cristoiu publicista élő internetes műsorában, amit a gandul.info portál közvetített hétfő este.

Mint beszámoltunk róla, hétfőtől egy héten át a Védelmi Minisztérium és a nemzetbiztonságért felelős intézmények fegyveres erői Székelyföldön hadgyakorlatoznak. Csíkszeredában szerdán egy képzeletbeli kibernetikai támadás nyomán történt robbanást és annak következményeit szimulálják. A forgatókönyv szerint egy sörgyár repült a levegőbe, és szennyevő vegyi anyagok kerültek a légkörbe: a hadsereg és a különleges alakulatok az elhárítást, a kárenyhítést és a mentést gyakorolják.

Marian Botea dandártábornok, a hadsereg vezérkari főnökségének hadműveleti vezetője szerint a fegyveres erők intézményközi együttműködését fejlesztik. A magas rangú katonatiszt a Donyec-medencében és Dél-Oszétiában történteket hozta fel példának, azokkal támasztva alá a székelyföldi művelet szükségességét. Csíkszeredát pedig azért választották a gyakorlat központjául – tette hozzá –, mert a júniusi pápalátogatás alkalmával „jól vizsgáztak” együttműködésből a különböző biztonsági szervek.

Ezekre reagálva Kelemen Hunor az idézett műsorban kijelentette: szerencsétlen a helyszínválasztás, mert azt a ceaușescui doktrínát idézi, amely a magyarokat és a székelyeket nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek állította be.

„A hadseregnek természetesen gyakorlatozina kell az ország területén. De szerintem elfogadhatatlan Botea tábornok magyarázata a székelyföldi helyszínválasztásra: Donbaszról és Dél-Oszétiáról beszélt mint hasonló helyzetekről. Ott, kérem, igazi háborúk zajlottak, amiről nálunk szó sincs” – pontosított az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy ha valaki a hadsereg vezetőségéből a grúziai vagy az ukrajnai helyzetre asszociál Székelyföld esetében, az „vagy félreértett valamit, vagy manipulálni próbál”.

„Ez a Nicolae Ceaușescu-i elmélet: nem bízhatsz meg a magyarokban, a székelyekben, akik veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra – nem fogadhatunk el ilyesmit” – utasította el határozottan Kelemen Hunor.

A szövetség államfőjelöltje azt sem tartotta helyesnek, hogy a román állam hozzáállása a Székelyföldhöz a katonai hadgyakorlatban merül ki. Emlékeztetett arra, hogy rendszeresen szemére vetik a magyar közösségnek, hogy nem vonzanak befektetőket a térségben, viszont az állam semmit sem tett az infrastruktúra javítása érdekében, ami jobb üzleti környezetet jelentene.

„Székelyföld még csak nem is határos Ukrajnával, hanem az ország közepén található. Nem helyénvaló, hogy az állam nem tud mást kínálni, mint hibrid hadviselési gyakorlatot. Miért nem építik az infrastruktúrát? Harminc éve kínlódunk, nem jönnek a befektetők, de hova jöjjenek, ha nincs megfelelő infrastruktúra? A Hargita és Kovászna megyei emberek sértve érzik magukat, amiért ellenségesen viszonyul hozzájuk az állam, pedig ők is dolgosak, és nem hagyják el az országot” – fejtette ki.

Korábban Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester is kifejtette, hogy a hadgyakorlat helyszínének a kiválasztása egyértelműen arra utal, hogy a székelyföldi tömbmagyarságot nemzetbiztonsági kockázatnak tartják Romániában, és Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint is „súlyos hiba volt a minisztérium részéről az eseményt felvezető kommunikáció során az Oroszország és a szovjet utódállamok közötti konfliktusokból eredő kockázatokat felhozni az akció indokoltságának magyarázatára”. A csíkszeredai városháza és a megyei kórház több illetékese is azt nyilatkozta, hogy nem kérték fel a helyi hatóságokat és közintézményeket a hadgyakorlaton való együttműködésre.