Egy jól működő helyi RMDSZ-szervezet ajtaja mindig nyitva áll az emberek előtt, és segít a problémáik megoldásában – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban az RMDSZ területi szervezetekért felelős új ügyvezető alelnöke Novák Levente szerint a városi szervezet körüli problémák ellenére lehet újra magyar polgármestere Marosvásárhelynek.

A közvélemény számára viszonylag ismeretlen politikusból lett az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Mit érdemes tudni Novák Leventéről?

Engem nem politikusként ismernek az RMDSZ-ben, hanem mint azt az embert, akivel akkor találkoznak, ha munkát, feladatokat kell elvégezni. Az egyetem befejezése után, 2007-től Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető irodájában kezdtem el dolgozni 2009-ig, a frakcióvezető-cseréig. Tevékenységemet kormányzati szinten először az RMDSZ 2010-es kormányra lépésével, a kormányfőtitkár-helyettes tanácsosaként kezdtem, majd Kelemen Hunor 2011-es elnökké választása után a szövetségi elnöki hivatalba kerültem tanácsosként. Kelemen Hunor miniszteri és miniszterelnök-helyettesi kabinetjében is dolgoztam, amikor az RMDSZ elnöke a kormány tagja volt. Jelenlegi is a szövetségi elnöki hivatal munkatársa vagyok. Sokat dolgoztam együtt a választási kampányokban Porcsalmi Bálint jelenlegi ügyvezető elnökkel. 2014-ben már a központi kampánystáb tagja voltam, én foglalkoztam a mozgósítással és az adatbázis-építéssel. Abban az évben a kezdeményezésemre a területi szervezetek adatbázisait egyetlen rendszerbe fésültük össze és feldolgozhatóvá tettük, hogy operatívan tudjunk segíteni a lakossági megkeresések alkalmával is.

Mi a dolga voltaképpen az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökének?

Ez az alelnök az a személy, akinek a neve elsőként eszébe jut a területi szervezetek vezetőinek, ha olyan gondjuk támadt, amihez az ügyvezető elnökségnek, az RMDSZ központi vezetőségének a segítségét szeretnék kérni. Tehát legfőbb feladata a kapcsolattartás. Emellett a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöknek sokat kell terepen lennie. Ismernie kell a szervezetek problémáit, megoldást kell keresnie ezekre, meg kell osztania velük azokat a jó példákat, amelyeket más területi szervezetekben tapasztalt. Egyszerűen fogalmazva: segítenie kell a területi szervezeteket abban, hogy minél jobban működjenek.

Milyen adottságok szükségesek ahhoz, hogy a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök jól tudja ellátni a feladatát?

Nyilván jól kell ismernie a területi szerveteket, önkormányzatokat. Legyen problémamegoldó, segítőkész, ne higgye azt magáról, hogy okosabb, mint azok, akik a segítségét kérik.

A Majális utcából nézve milyen egy jól működő RMDSZ-szervezet?

A helyi RMDSZ-szervezet egyik legfontosabb feladata olyan kompetens embereket delegálni az önkormányzatba, aki jól képviseli a helyi közösség érdekeit. Egy jól működő helyi szervezet közösségszervezői feladatokat is ellát, emellett az ajtaja mindig nyitva áll a magyar emberek előtt, és segít a problémáik megoldásában, legyen az egy jogi kérdés, nyugdíjjal vagy akár birtokba helyezéssel kapcsolatos gond. Mondjak konkrét példát. 2009-ben Markó Béla szenátori irodavezetője voltam Nyárádszeredában. Akkor hozzánk fordult egy idős néni, hogy igazságtalanság történt vele, segítsünk neki újraszámoltatni a nyugdíját. Segítettünk, a nyugdíját újraszámolták, az akkori 350 lejről 1100 lejre nőtt, és visszamenőleg kifizették neki a különbséget. A helyi szervezetek illetékeseinek ilyen esetekben igénybe kell venniük a kapcsolatrendszerüket. Tulajdonképpen az RMDSZ maga egy óriási kapcsolatrendszer, szinte nincs is olyan probléma, amihez ne találni olyan embert, aki tanácsot adjon vagy intézkedjen. Nyilván, a helyi szervezetek szerepe régiónként változik, más a Székelyföldön, mint szórványvidéken. A szórványban, ahol nincsenek magyar intézményrendszerek, a helyi RMDSZ nélkül nem is lennének rendezvények a magyar közösség számára.

A megyei, területei szervezeteknek már politizálnia is kell. Ki kell alkudniuk megyei szinten olyan pozíciókat, ahonnan segíteni lehet a magyar közösséget. Egy megyei tanácselnök vagy alelnök sokat tud például segíteni a helyi önkormányzatokon. De ehhez a megyei szervezetnek úgy kell politizálnia, hogy nyerjen is el egy ilyen tisztséget. Amúgy itt nem a tisztség a lényeg, hanem az, hogy rajta keresztül milyen lakossági problémákat lehet megoldani. A területi szervezetek esetében is fontos a közösségszervezés. Akadnak olyan szervezetek, amelyek nagyon jó programokat kezdeményeznek, például pályázatírási tanácsadást. Célom, hogy ezeket a jó példákat honosítsam meg más szervezeteknél is.

Azt tudják-e az emberek, hogy bekopoghatnak a helyi RMDSZ-szervezethez, ha mondjuk valamilyen jog problémájuk van?

Igen, tudják, és a segítségnyújtás nagyon sok helyen jól működik. A Maros megyei RMDSZ-nél például kedden délután van jogi fogadóóra, s tanúsíthatom, hogy a folyósón mindig várakoznak heten-nyolcan a jogtanácsos irodája előtt. De ez a földügyekre, nyugdíjügyekre is érvényes. Ha lejár az elnökválasztási kampány, egyik első dolgom lesz egységesíteni a helyi szervezetek ilyen jellegű szolgáltatásait. Döntsük el közösen, miben tudunk segíteni, milyen területekhez találunk szakembert. Földügyekben például nem is kell föltétlen szakembert találni Aradon vagy mondjuk Kézdivásárhelyen, elég, ha helyi szinten regisztrálják a problémát. Ezeket aztán központi segítséggel le lehet menedzselni.

Mit lehet tudni az RMDSZ-tagságról? Lehet-e tudni például, hogy az elmúlt egy évben hányan léptek be valamelyik helyi szervezetbe?

Mintegy 130 ezer RMDSZ-tag van országszerte. Amikor Porcsalmi Bálint az ügyvezető elnökség élére került, hangsúlyosan felmerült, hogy pontos nyilvántartást kellene vezetni az RMDSZ-tagságról. Vannak olyan szervezetek, ahol naprakészek ezek az adatok, vagy városokon belül olyan körzetek, ahol egy füzetben nyilvántartják a tagokat. A Maros megyei szervezet például 90 ezer tagot tart nyilván, egyik feladatomnak tekintem a tagságunk számbavételét, növelését.

Hármat már említett a tervbe vett lépései közül. Milyen további céljai vannak ügyvezető alelnökként?

Mielőbb naprakész információkkal szeretnék rendelkezni a helyi, területi RMDSZ-szervezetek problémáiról, hogy ezeket továbbíthassam az ügyvezető elnökségnek. Láttam például, hogy nagyon jól működik Szatmár megyében az RMDSZ nyugdíjas klubja. A megyei szervezet segíti a nyugdíjasokat, utóbbiak pedig a lakosság problémáinak a megoldásában segítenek, ezáltal van egy nagyon jó a partnerség közöttük. Tájékoztatni szeretném a több területi szervezetet, hogy ezzel kell foglalkozni, mert ez segít mindenkinek. Szeretném megerősíteni a városi szervezeteket, mert a legutóbbi kampányban is azt tapasztaltuk, hogy ezek inkább rosszul működnek, mint jól. Ezt nagy kihívásnak tekintem. 

Ha már a városi szervezeteknél tartunk: az elmúlt hónapokban, sőt években folyamatosan cikkezik a sajtó a marosvásárhelyi RMDSZ körüli konfliktusokról. Mi történik Marosvásárhelyen?

A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke lemondott, de a szervezet létezik. A Területi Küldöttek Tanácsa felfüggesztette a városi szervezet döntéshozó testületeit, az ügyvezető elnökséget és a választmányt, és megbízta a szervezet vezetésével a megyei elnököt és ügyvezető elnököt. Utóbbiak létrehoztak egy úgynevezett ügyvivő bizottságot, amely átvilágítja a marosvásárhelyi RMDSZ-t, és készít egy jelentést a Maros megyei elnök számára. Ennek a testületnek magam is tagja vagyok. A jelentés leírja, hogy milyen állapotban van most a szervezet, és milyen lépéseket javasolunk.

És melyek a főbb konklúziói ennek a jelentésnek?

A kollégákkal szemben nem lenne korrekt, ha most részleteket árulnék el belőle. A jelentés hamarosan elkészül, és a Maros megyei RMDSZ-elnök dönti majd el, hogy nyilvánosságra hozza-e.

A városi szervezet körüli konfliktusok azonban nem új keletűek. A jelentéstől függetlenül hogyan látja, miért van az, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ évek óta a „problémás” szervezet?

A marosvásárhelyi szervezet tevékenységének legláthatóbb része a városi tanácsi frakció működése. Ez a frakció a múltban is sokszor megszavazott olyan intézkedéseket, amelyek alapján az emberekben az a képzet támadt, hogy az RMDSZ támogatja Dorin Floreát. Azt a polgármestert, aki amúgy teljesen beleunt az adminisztrációba, gyakorlatilag a tanácsadója vezeti a várost. Ez meg is látszik amúgy Marosvásárhelyen, nincsenek új tervek, elképzelések. Miközben Szatmárnémetiben uniós pénzekből vásárolnak elektromos buszokat, Marosvásárhelyen kölcsönből akartak venni ilyen tömegközlekedési járműveket. Amúgy az RMDSZ-frakciónak voltak megvalósításai, de azokat sem tudták lekommunikálni. Erről nyilván a városi szervezet is tehet. Ez az állapot nagyon sok konfliktust szült a marosvásárhelyi és a Maros megyei RMDSZ között, és ha jól megnézzük, ezek a konfliktusok szinte mindig a városi szervezettől indultak.

Ilyen körülmények között lehet-e még magyar polgármestere Marosvásárhelynek?

Igen, szerintem lehet. Az ügyvivő bizottság jelentése tartalmaz olyan javaslatokat, amelyek jelentősen megnövelik az esélyt arra, hogy magyar jelölt nyerjen az önkormányzati választáson. De ehhez holnaptól már csak ezzel kell foglalkozni. Kell egy jelölt, és el kell kezdeni a munkát. 2016-ban is közel voltunk a győzelemhez, és most még a marosvásárhelyi románok körében is váltáshangulat van.

Az önkormányzati választások kicsit odébb vannak, egyelőre az elnökválasztási kampány előtt állunk. Hogyan állnak a területi szervezetek a Kelemen Hunor államfőjelöltet támogató aláírások összegyűjtésével?

Rövid volt a határidő az aláírások összegyűjtésére. A területi szervezetek kissé nehezen indultak be, de a vasárnapi adatok szerint a szükséges 200 ezer aláírás 60 százaléka gyűlt össze. Ismerem a területi szervezeteket, és bízom bennük. Ilyen rövid idő alatt csak egy jól működő szervezet tudja összegyűjteni a szükséges aláírásokat.