Törvényhozás a kampány és a kormányválság jegyében – Korodi Attila frakcióvezetőt kérdeztük

A kormányválság és a novemberi elnökválasztás kampánya rá fogja nyomni a bélyegét az őszi parlamenti ülésszakra, de ettől függetlenül az RMDSZ igyekszik benyújtani törvénykezdeményezéseket és megvalósítani a magyar közösség és az egész társadalom számára prioritást jelentő célkitűzéseket – jelentette ki a Maszol kérdéseit nak Korodi Attila parlamenti képviselő, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője.

A Hargita megyei politikust a hétfőn kezdődött őszi ülésszak kapcsán arról kérdeztük: melyek a legfontosabb teendők a magyar érdekvédelmi szervezet számára az elkövetkező hetekben a törvényhozásban. Korodi elmondta: vannak "régóta húzódó ügyek", mint például a közigazgatási törvénykönyv módosítása, amelyet az alkotmányossági óvás után sürgősségi rendelettel fogadott el a kormány, de most kerül parlamenti vitára. Az RMDSZ azt szeretné, hogy a parlament által eredetileg elfogadott változathoz térjenek vissza, mert jelenleg a törvénykönyv számos, a magyar – és más – kisebbséget hátrányosan érintő intézkedést tartalmaz, csorbít egyes már meglévő közösségi jogot.

A parlamentbe két, újonnan benyújtott – inkább szakmai, semmint politikai jellegű – törvénytervezet vitáját is kiemelten fontosnak tartja a frakcióvezető. Tájékoztatása szerint Erdély, azon belül Székelyföld viszonylatában nagyon lényeges a turisztikai kerettörvény, illetve az ásványvizek – legyen ivóvíz vagy termálvíz – felhasználásának a kerettörvénye. "Ezek olyan kérdések, amiket a kormány döntött el korábban, de korrekciókat kell végrehajtani a jogszabályokon, mert mindkettő nagyon fontos ebben a régióban, és a törvények jó irányba kellene elmozdítsák ezeket az ágazatokat” – magyarázta.

Az ingatlan-visszaszolgáltatás terén évtizedes adósságot kell törlesztenie az államnak, és erre külön törvényjavaslatot fog kidolgozni az RMDSZ ebben az ülésszakban. „Több mint 10 éve benyújtották már a restitúciós hatósághoz a közösségi vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó kérést, de ezzel eddig alig foglalkoztak. Ezeket listázni fogjuk és külön törvénytervezetet fogunk kidolgozni arról, hogy mekkora adóssága van a román államnak a magyarság felé, mert közösségi vagyonról beszélünk” – hangsúlyozta Korodi Attila.

A közegészségügy vonatkozásában is lesz kezdeményezése az RMDSZ-nek. A frakcióvezető szerint jelenleg nem finanszírozzák megfelelő módon az egészségügyi szűrést és megelőzés, csak időszakonként jelentenek be egy-egy ilyen programot. A szövetség honatyái a betegek jogállásába szeretnénk beépíteni a szűrés és a prevenció lehetőségét, ezáltal biztosítani a költségeket a rendszeres szűréseken való részvételre.

Áprilisban a parlament elfogadta a vadászati törvény módosítását, ami főleg a vadkárt szenvedett mezőgazdasági termelőknek jelentett volna sok tekintetben előnyt: például a megyei önkormányzatok hatáskörébe bízta volna a kárfelmérést és kártérítést, emellett számos terhet és kötelességet levett volna a gazdák válláról, de a jogszabály ellen Klaus Johannis államfő alkotmányossági óvást emelt. A törvény módosítását ezúttal fogja újratárgyalni a parlament, és Korodi Attila remélte, hogy valóban kihirdetik majd a jogszabályt, ami tisztázza és elkülöníti a vadgazdálkodási feladatokat, és megkönnyíti a vadkárok enyhítését is.

Átfésülik a 114-est

A hírhedt 114-es számú sürgősségi kormányrendelet – amely egyebek mellett a bankszférára, az energetikai iparra és a távközlési vállalatokra rótt különadót, a díjszabások drágítását vonva maga után – parlamenti vitájában a képviselőház mondja majd ki a végső szót. Korodi Attila szerint az időközben elhalasztott rendeletnek vannak mégis olyan elemei, amelyek már életbe léptek, mint például a 30 százalékos béremelés az építőiparban.

„Szakértőink újra átfésülik a rendeletet. Vannak olyan pozitívumok, amiket nem szabad eltörölni, mert azzal a rosszból még rosszabbat csinálnánk – vélekedett. – Ha például ezt a rendelkezést eltörölnénk, akkor az építőiparból megint egy csomó ember elmenne. Azt viszont nem tartjuk támogathatónak, hogy az ágazatban mindenkinek 30 százalékkal nőjön a fizetése, például a titkárnőkké is, hanem kimondottan csak az építkezéseken dolgozóké.”

Kapcsolódók

Kimaradt?