Három napon át szólt magyar zene, magyar ének Segesváron a harmadik Segesvári Magyar Napokon. A szervezők zenei csemegékkel, gyermekprogramokkal, különböző bemutatókkal várták a helybéli és környékbeli magyarokat. Vasárnap meglátogattuk a rendezvényt.

Segesvár Csíkszeredától alig 80, Marosvásárhelytől 60 kilométerre található város, az egykori Sebesvárszék, később Nagy-Küküllő Vármegye központja, Székelyföld és Szászföld peremvidékén helyezkedik el. Nem sokat tudunk a város magyarságáról Székelyföldön, de talán Erdély-szerte sem. Pedig léteznek és hallatják a hangjukat, idén pedig harmadik éve, hogy megszervezik a magyar nyelv és kultúra három napos ünnepét, a magyar napokat.

Kivinni az utcákra a magyar nyelvet

Nyáguly Ferenc, a szervező Homonovus Egyesület elnöke fogadott a rendezvény helyszínén. A Segesvári Magyar Napok létrejöttéről a Maszol érdeklődésére elmondta, hogy egyesületük 2013-as alakulása óta próbálnak olyan magyar jellegű eseményeket tető alá hozni, amelyek tömegeket képesek megmozgatni – így született meg a gondolat, hogy számos településhez hasonlóan ők is szervezzék meg a helyi magyarság ünnepnapjait. Fontosnak tartották, hogy a rendezvény ne legyen falak közé zárva, hanem hozzák ki a magyar szót Segesvár utcáira, köztereire.

Az esemény nagy sikert aratott a segesváriak és a környéken lakó magyarok körében is, idén is több ezres látogatottsággal számolnak – árulta el Nyáguly Ferenc. A szervező kiemelte, hogy egyesületük tagja a Kárpát-Medencei Családszervezetek Szövetségének, így csatlakozva a külhoni magyar gyermekek évéhez, gazdag gyermekprogrammal készültek. A három nap mindegyike tartogatott gyermekeknek szóló programokat: voltak bábelőadások, bűvész-bemutató, gyermekkoncertek is.

Főtérről parkolóba

Bár az első évben a történelmi városközpontban, a vár főterén volt a rendezvény, tavaly és az idén az egyik nagyáruház parkolójában szervezték meg. Szakács László, az esemény főszervezője a helyszínválasztásról elmondta, hogy bár kényszerű volt a tavalyi helyszínváltoztatás, de végül szerencsés volt ez a váltás: „Az idős emberek könnyebben kijönnek ide, ráadásul árulhatnak a különböző étkezdék, kürtőskalácsosok is, amire a várban nem volt lehetőség, ott nem vihettük be a főtérre a gasztronómiai részét a rendezvénynek.”

A programmal kapcsolatosan Szakács Lászlótól megtudtuk, hogy igyekeztek változatos műfajokat felsorakoztatni, így idén például egy tehetséges fiatal jazz-együttesnek is fellépési lehetőséget biztosítottak az olyan népszerű előadók mellett, mint Kegye János pánsípművész, a Titán zenekar vagy éppen Homonyik Sándor. Igyekeztek a műfajokat egyensúlyba hozni, így volt operettgála, rockzene, néptánc, fúvószenekar, harci bemutató, régizene koncert is.

A kolozsvári Karaván együttes gyermekeknek szóló versmegzenésítésekkel érkezett. Bár a koncert kezdetén még kevesen voltak a nézőtéren, hamar benépesült a tér és kiváló hangulat alakult ki. Békési Attila, a zenekar gitáros-énekese a Maszolnak elárulta, hogy kisebb közönség előtt is szívesen adják elő dalaikat: „Fellépések után a buszba beülve mindig a magunk teljesítményét értékeljük, vajon sikerült-e megmozgatnunk a közönséget? Nem szeretjük azt gondolni, hogy van alapvetően passzív közönség, a mi feladatunk megteremteni a megfelelő hangulatot. Sokszor a kis közösségekben jobb hangulat alakul ki, mint nagy színpadon, nagy közönség előtt.”

A Karaván együttes műsora közben egy háromgyermekes édesanyára lettünk figyelmesek: mind a négyen teljesen együtt éltek a koncerttel, aminek a végén meg is szólítottuk őket. Kiderült, hogy a közeli Fehéregyházáról jöttek és minden évben részt vesznek a magyar napok eseményein. „Mindig örülünk, hogy hallhatunk magyar szót és részt vehetünk magyar rendezvényeken. Főleg a gyermekek örvendenek, hogy bejöhetünk Segesvárra” – mondta az anyuka.

A délután kiváló hangulatban telt a harmadik Segesvári Magyar Napokon. Kora estére megtöltötték az emberek a színpad körüli teret, ahol mindenki megtalálhatta a maga szórakozását. Jöttek az idősek, fiatalok, családok és körbejárva hallhattuk, hogy a jelen lévők nagy része magyarul beszél. Sikeres volt tehát a kezdeményezők elképzelése: megmozgatni a segesvári és környékbeli magyarságot, utcára hozni, megmutatni a magyar kultúra értékeit.