A következő választásokig nem csatlakozik egyik politikai szárnyhoz sem az RMDSZ, miután a kormányoldallal már nem lehet együttműködni, az ellenzék pedig nem tudja levetkőzni szélsőséges nacionalizmusát. Erről Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője beszélt az Erdély TV Kontra című műsorában. Elismerte azonban, hogy a következő választások után fontos lenne egy partner, ellenkező esetben nagyon nehéz lesz képviselni a magyar kisebbség érdekeit.

Légüres térbe, vagy ha úgy tetszik, a politikai senkiföldjére került az RMDSZ, miután a kormányoldal részéről több barátságtalan gesztussal szembesülve, felmondta a parlamenti együttműködési megállapodást, az ellenzékkel pedig számos kérdésben nem tud közösséget vállalni.

A szövetség politikusai azonban nem szívesen használják ezeket a szavakat. „Lesznek olyan szakmai témák, amikor nem leszünk a senkiföldjén, de politikai értelemben véve, azaz, hogy kivel lehet szorosabb partnerséget kialakítani, azt gondolom hogy az RMDSZ valahol meg fog állni középen” – fogalmazott Korodi Attila a Kontrában.

Az Erdélyi Magyar Televízió parlamentből jelentkező politikai vitaműsorában az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, szakmai témákban próbálnak egyeztetni, de nincsenek szervezett egyeztetések semmilyen politikai párttal, ami problémát jelent. „Az ellenzéki oldalon, elég csak a bizalmatlansági indítvány vitáját megnéznünk, hogy a Népi Mozgalom Párt hogyan jött szembe velünk az Úzvölgye-kérdésben, vagy elég megnézni azt, hogy a Szociáldemokrata Párt milyen tartalmú közigazgatási kódexet vitt át sürgősségi kormányrendelettel, aminek a végső változata még nem jelent ugyan meg a Hivatalos Közlönyben, de az első jelzések nagyon rosszak voltak” – mutatott rá a politikus.

Másfél évig lesz légüres térben az RMDSZ

Korodi kiemelte, hogy mind a két irányban szembesülniük kell azzal, hogy mivel nem lehet egy szoros partnerséget kialakítani, ezért csak a saját érvrendszerükre tudnak támaszkodni, a bizottsági vitákban tudnak részt venni és ebből tudják alakítani, „amennyire lehet”, a következő időszakot.

„Ez nem szabad többet tartson, mint egy és fél év, az erdélyi magyarokat nem lehet teljesen egy elszigetelt ellenzékiségben tartani. A jövő őszi választások után az erdélyi magyarság ismételten meg kell teremtse azt a fajta politikai kapacitását, hogy egy többséggel szóba tudjon állni” – szögezte le az RMDSZ parlamenti képviselője.

Úgy vélte, hogy „a mostani szociáldemokrata többség rászolgált arra, hogy ezt az együttműködést teljesen megszüntessük, mert azóta, hogy megtörtént az úzvölgyi krízis, rosszabbnál rosszabb döntéseket hoztak, rosszabbnál rosszabb adminisztratív döntésekkel nem mentek szembe kormányszinten. És ezek azt mutatják, hogy sarkalatos kérdésekben, ami fontos az erdélyi magyaroknak, nem ugyanazt látják, nem tudunk egy hullámhosszon dolgozni, nem tudják ugyanazt képviselni”.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzéki oldalon van-e olyan párt, amelyikkel együtt lehet működni, Korodi a Mentsétek meg Romániát Szövetséget említette, amelyikkel „ki lehet alakítani egy-egy kérdésben együttműködést”.

„A Nemzeti Liberális Párttal ez részben adott, de nem tudjuk azt, hogy ismételten előjönnek-e nacionalista felhangok, mert azért fontos tisztséget betöltő politikusaik nagyon komoly nacionalista felhangokkal tűzdelték meg az elmúlt két és fél évet. Meg hát a Traian Băsescu-féle néppárttal nincs, ahogy együttműködni – az legfeljebb egy ilyen nagy ellenzéki összefogásban valósulhat meg, tehát hogy időnként ugyanúgy szavazunk egy bizonyos kérdésben, de velük nem lehet együtt működni. A szociáldemokrata oldalon ugyanúgy racionális kérdésekben mi akarnánk megállapodásokat kötni, szakmai ügyekben, de politikailag most már egy teljesen más helyzet van, és azt gondolom, hogy ez már nem ugyanaz a Szociáldemokrata Párt, mint mondjuk két és fél évvel ezelőtt” – mutatott rá.

Azt mondta, „a politikában vannak ilyen helyzetek, és az RMDSZ ebből a helyzetből is tud profitálni, ám kétségkívül, az a teljesítőképesség, ami mondjuk a parlamentben megszavazott törvények számában mérhető, amikor az RMDSZ-nek komoly ráhatása volt a jogszabályokra, a saját arculata szerint tudta alakítani azokat, csökkent és csökkenni fog”.

Szerinte most azt kell megnézniük, hogyan tudnak fontos, az országot érintő társadalmi kérdésekben, az erdélyi magyarok hangját hallatva jobb irányba terelni a döntéseket. „Egyértelmű, hogy sehol sem leszünk a mérleg nyelve. A mostani kormánykoalíciónak kényelmes többsége van és ez azért rá fogja nyomni a bélyegét a következő időszakra” – jelentette ki, hangsúlyozva, „politikai értelemben örülnek ennek a helyzetnek az erdélyi magyarok, de látni fogják, hogy vannak olyan helyezetek, amikor az, hogy a döntéstől távolabb vagyunk, rövid távon nehézséget jelent”.

Korodi: a közigazgatási kódex kormánypárti fricska az RMDSZ-nek

A múlt héten sürgősségi kormányrendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyvvel kapcsolatosan Korodi Attila azt mondta, az a munkaváltozat, ami bekerült a kormányülésre, rossz.

„A parlamentben nagyon odafigyeltünk arra, hogy ha például húszszázalékos nyelvi küszöb van, és a következő népszámláláskor a közösségnek a népességaránya 20 százalék alá kerül, akkor a megszerzett jog marad, nyelvi használat szintjén. Persze ez az új törvénnyel bővült volna, az új szöveg, ami a kormány asztalára került, expressis verbis kimondta, hogy csak az új népszámlálásig marad. Ez azt jelenti, hogy ha az új népszámlálás ismét konstatálja, hogy 20 százalék alá csökkent a kisebbségek aránya, akkor eltörlődnek ezek a jogok. Ez több tucat települést érint, ahol eltűnnek a kétnyelvű táblák, visszavesznek az anyanyelv használati jogokból. Vagy ott van az a cikkely, amely kimondja, hogy a helyi közérdek az országos közérdekhez viszonyítva alsóbbrendű – ezáltal mindent felül lehet írni, ezáltal mindenféle jogvitában elég ha a kormány vagy állami intézmény kimondja, hogy ez egy országos közérdek, a helyi közösségnek nagyon fontos ügyek egyszerűen el fognak törpülni és bíróságon minden döntés, ami a helyi közösséget szolgálta egy országos érdekhez képest, az elvész” – fogalmazott Korodi Attila, aki szerint a jogszabálycsomag elfogadása fricska az RMDSZ-nek.

Kijelentette, ha a közigazgatási kódexet dicsérő civilek elolvassák a törvénycikkelyeket, akkor láthatják, hogy olyan kérdésekben, amelyekben a parlamentben megállapodtak, például az utcanévtáblák kérdése, azokat kivették a törvénycsomagból.

Azt mondta, az a szöveg, ami bekerült a kormányülésre, nyelvi jogok szempontjából sokkal kevesebbet jelent a mostaninál is. „Az áll benne, hogy az önkormányzatok kommunikálhatnak az illető személyekkel anyanyelvükön, de már nincs benne a kötelezettség. Vagy azt, hogy kötelezően meg kell román nyelven is jeleníteni minden egyes szöveget, tehát egyszerű levelet is két nyelven kell elküldeni az állampolgárnak, még akkor is, ha ő magyarul irt az önkormányzatnak. Tehát olyan fajta visszalépések ezek, amelyek ténylegesen elavult közigazgatási víziót jelenítenek meg, és az az érzésem hogy előtörtek, felszabadultak olyan indulatok, amelyek a közigazgatási és a fejlesztési minisztériumban ott vannak, de ezeket a PSD politikailag vagy nem látta át, vagy nem is értett hozzá, de végső soron nem tudta kezelni, vagy úgy ítélte meg, hogy ez tulajdonképpen rendben van. Azt gondolom, hogy ebben törvényben, és nem csak kisebbségi ügyekben, hanem decentralizációs kérdésekben olyan visszalépések vannak, amelyeket szerintem még a szociáldemokraták sem láttak át tisztán” – hangsúlyozta az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője.

Helyeselte azonban azt a felvetést, hogy sok esetben a törvény be nem tartása miatt akadozik a kétnyelvű kommunikáció, feliratozás. „Egyetértek azzal, hogy számos olyan hely van, ahol jobban lehetne alkalmazni a már meglévő nyelvi jogokat és ahol azt látom, hogy a helyi közösségek nem igénylik annyira, mint amennyire ezt lehetne alkalmazni. De van számos település, ahol ezek nem elégségesek, ahol folyamatosan azért jelentik fel az önkormányzatokat a diszkriminációellenes tanácsnál, hogy miért kérik a magyar nyelv ismeretét az egyes állások meghirdetésénél” – mondta.