Az urnabiztosok jelenlétével a szavazókörzetekben és a vegyes házasságokban élő magyarok családtagjainak szimpátiájával magyarázza Székely Levente, az RMDSZ Galac megyei szervezetének elnöke azt, hogy az európai parlamenti választáson a helyi magyarság lélekszámához (133) viszonyítva meglepően sok szavazatot (1376-ot) kapott a Duna menti megyében a magyar érdekvédelmi szövetség. A volt parlamenti képviselő a galaci magyarok életébe is beavatott.

A Maszol is írt arról a jelenségről, hogy a Kárpátok karéján kívül eső, „színrománnak” tartott megyékben a helyi magyarok számához képest sok szavazatot kapott az RMDSZ EP-jelöltistája. A gyanakvók egyenesen szavazatvásárlásról, a kormányzó szociáldemokraták és az RMDSZ közti háttéralkuról beszéltek.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök és polgármester szerint a románok Orbán Viktor magyar miniszterelnök iránti szimpátiája generálta ezeket a voksokat: Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Maszolnak adott interjúban azt mondta, hogy „bár egyesek számára hihetetlen: román emberek is szavaznak az RMDSZ-re”, és hogy a Bákón és Bukaresten kívüli 24, Kárpátokon túli megyében kapott több mint 28 ezer szavazat nem meglepő, hiszen már a 2007-es és 2009-es EP-választáson is ennek közelében járt az RMDSZ.

Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken elmondta, szerinte meglepő, hogy egyesek úgy gondolkodnak, morális és politikai értelemben is elfogadható, ha magyar emberek román pártokra szavaznak, viszont ugyanezeknek a személyeknek erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan, ha román szavazópolgárok magyar alakulatra voksolnak.  A szavazatszámok megnövekedését azzal is magyarázta, hogy az EP-választásokon igyekeztek minden körzetbe szavazóbiztosokat delegálni a Kárpátokon túl is. Ebben nagy segítségükre voltak a regáti megyékben működő RMDSZ-szervezetek, amelyek közül több képviselőt is küldött korábban a parlamentbe.

Galacon a családok 99,9 százaléka vegyes házasságban él

„Egy dolgot elfelejtenek otthon: nem kötelezően csak a magyar lakosság szavaz az RMDSZ-re – jelentette ki Székely Levente, a galaci RMDSZ-szervezet elnöke arra a kérdésünkre, hogy mi lehet a titka az 1376 RMDSZ-es voksnak. – Bármilyen nemzetiségű ember, ha egyetért az alapszabályzatunkkal, és elfogadja azt, RMDSZ-tag lehet.”

A galaci RMDSZ-szervezet alapítója (1994-től elnöke) a magyarság ünnep- és hétköznapjaiba is beavatott. „99,9 százalékban vegyes házasságban élünk, többek között én is. Harmincnyolc éve kerültem ide, mert 1981-ben végeztem el Kolozsváron az egyetemet, és azóta itt élek” – mondta, majd rátért a szervezeti és közösségi életre is.

„A nemzeti ünnepeken vagy az RMDSZ-gyűléseken csak mi veszünk részt, mert azokat azért tartjuk, hogy egy-másfél órát elbeszélgessünk magyarul, hiszen vannak olyan családok, amelyekben hónapokig nem hallanak magyar szót. Azért csinálom, hogy az identitásukat ne felejtsék el ezek az emberek. A szüreti bálkor, meg hasonló rendezvénykor viszont mindig hangsúlyozom, hogy jöjjenek a családtagokkal, hogy ők is szokják meg a mi zenénket, ismerjék meg a szokásainkat”.

Az első magyarok az 1960-as években jelentek meg délkelet-romániai Duna-parti városban – magyarázta Székely Levente. „Akkor hoztak jó szakembereket. Általában családostól jöttek, a feleségeiknek is biztosítottak munkahelyeket. Az a generáció lassan kiöregedett, s jött a következő: ennek egy része nem vesztette el az identitását, azt mondják, hogy ők magyarok, de románul beszélnek, teljesen román a család, mégis magyaroknak tartják magukat, és minden eseményen részt vesznek” – mesélte.

A mostani gyerekek többsége már románként nő fel, román iskolába jártak, de Székely Levente szerint azokban a családokban, ahol az anyuka magyar, „ott minden gyerek tudja az anyanyelvét”. Magyar nyelvű oktatás nincs, az RMDSZ-elnök próbálkozott a fakultatív órák beindításával, miután lehetőség nyílt a magyar állampolgárság kedvezményes igénylésére, „de öregtől fiatalig mindenkinek szüksége lett volna rá”.

Urnabiztos minden szavazókörzetben

Amikor rátértünk a vasárnapi EP-választáson kapott szavazatokra, a Galaci RMDSZ-elnök felidézte: nem az első eset, amikor a nagy nyilvánosság felkapja a fejét a Kárpátokon túli megyék eredményeire. „Milyen nagy szó volt, amikor 2004-ben bejutottam a parlamentbe képviselőként! Pedig előttem, 2000 és 2004 között volt Vajda Ferenc Tulcea megyéből, a szenátusban Vajda Borbála Călărași-ból, most ugye Antal István Konstanca megyéből” – sorolta.

A nagy számú (1376) szavazat titkát abban látta, hogy idén sikerült minden szavazókörzetben urnabiztost állítani. „436 szavazókör van Galac megyében, és ha mindenhova kerül egy biztos, akkor minimumnak 436 szavazatnak kell lennie. Ha nekik van családjuk, akkor duplán számolhatunk, az már majdnem ezer, s ha van »neamura«, rokonság, akkor kijön ez az eredmény” – részletezte.

Közbevetésünkre, hogy például a 2016-os parlamenti választáson miért kapott az RMDSZ szenátusi listája csak 645 szavazatot, azt felelte: akkor nem mindenhová sikerült urnabiztost állítani, aki a szavazatszámlálásnál figyeljen. „Tudjuk, nálunk hogy megy: nem az a lényeg, hogyan szavazol, hanem hogyan számolják!” – tette hozzá.

A románsággal való viszonyról a következőket mondta a galaci RMDSZ-elnök: „Tudják, hogy létezünk. Tíz nemzetiséget tartanak nyilván a megyében, és december 18-át, a nemzeti kisebbségek napját mindig megszervezi a megyei tanács, és bennünket is meghívnak.”

Suceava és Vaslui is kiemelkedően teljesített

„A mérgezett közhangulat miatt sokan nem merték vállalni etnikai hovatartozásukat a népszámláláskor, de szavazáskor tudják, hova tartoznak” – nyilatkozta a stiripesurse.ro portálnak Adriana Hapenciuc, a Suceavai megyei RMDSZ-elnök. A moldvai megyében hivatalosan csak 183 magyart tartanak nyilván, ehhez képest az RMDSZ listájára 1485-en szavaztak.

„Felfedeztem nagyon sok magyar nemzetiségűt, aki gazdasági megfontolásból költözött ide, ezenkívül itt volt öt székely falu, amelynek a lakói 1941-ben elköltöztek, de néhányan itt maradtak, és a leszármazottaik nem felejtették el a gyökereiket. Továbbá az ukrán és az örmény kisebbségtől is kaptunk szavazatokat, mert elvégre az RMDSZ az egyetlen alakulat, amely a nemzetiségeket képviseli a parlamentben” – folytatta Hapenciuc.

Szerinte egyszerű a magyarázat az RMDSZ-szavazatok viszonylag nagy számára a Kárpátokon kívüli megyékben: Gorjban például sok székely bányásznak a leszármazottja él, Iași-ban (Jászvásáron) népes magyar közösséget alkotnak a Hargita és Kovászna megyei egyetemi hallgatók, Konstancáról olyan parlamenti képviselője van az RMDSZ-nek, akit sokan ismernek a környéken.