Továbbra is Klaus Johannis jelenlegi államfőre voksolnának a legnagyobb arányban a romániaiak az ősszel esedékes elnökválasztáson, Liviu Dragnea támogatottsága pedig nagyobb a Dacian Cioloşénál  – derül ki a Román Akadémia által hétfőn ismertetett közvélemény-kutatásból.

A felmérés szerint Klaus Johannisra az urnák elé járulók 45,8 százaléka szavazna, míg Călin Popescu Tăriceanu (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) a voksok 18 százalékát, Liviu Dragnea (Szociáldemokrata Párt) a 14,3 százalékát, Dacian Cioloş (Mentsétek meg Romániát Szövetség és Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja) a szavazatok 9,9 százalékát gyűjtené be.

A második fordulóban a megkérdezettek 41,6 százaléka szavazna Johannisra (PNL), 18 százaléka Liviu Dragneára (PSD, ALDE). A válaszadók 21,8 százaléka még határozatlan e tekintetben, 11,2 százalékuk azt mondta, nem megy el szavazni, 7,3 százalékuk nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.

Arra a kérdésre, hogy ha a második fordulóban Klaus Johannis (PNL, USR és PLUS) és Liviu Dragnea (PSD, ALDE) között kellene választaniuk, kire voksolnának, a válaszolók 41,6 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi államelnökre ütné a pecsétet, 18 százalékuk pedig a PSD elnökére szavazna.

Ha a második fordulóban Klaus Johannis (PNL, USR és PLUS) Călin Popescu-Tăriceanu (PSD, ALDE) ellen állna ki, a megkérdezettek 38,1 százaléka voksolna a jelenlegi államfőre, 26 százalékuk pedig az ALDE elnökére. A válaszolók 19,6 százaléka határozatlan e kérdésben, 9 százalékuk nem megy el voksolni, 7,2 százalékuk nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.

Ha a második fordulóban Klaus Johannis (PNL) és Dacian Cioloş (USR és PLUS) állna egymással szemben, előbbi a voksok 33,7 százalékát kapná, utóbbi a 14,6 százalékát. Ez esetben a válaszolók 29,8 százaléka mondta azt, hogy határozatlan, 13,7 százalékuk nem megy el voksolni, 8,2 százalékuk nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.

Abban a hipotetikus esetben, ha a jelenlegi államelnök Bukarest főpolgármesterével, Gabriela Fireával küzdene meg a második fordulóban, előbbi a voksok 37,4 százalékát vinné el, utóbbi a 21 százalékát. Ebben az esetben a határozatlanok aránya 22,5 százalék, 10,3 százalék nem megy el szavazni, 8,8 százalék nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.