A jövő egyik legnagyobb kérdése, hogy a bevándorlás ügyében sikerül-e közelíteni a széttartó véleményeket Európában – többek között erről értekezett szerdán Orbán Viktor a kolozsvári Sapientia hallgatóinak és oktatóinak. Beültünk a magyar kormányfő előadására.

„Mivel EP-választások vannak, kicsit gondolkodjunk közös otthonunk, Európa jövőjéről” – indította mondandóját a miniszterelnök a Sapientia kolozsvári kara színültig telt aulájában, ezzel mintegy előrevetítve, hogy értekezése a javában tartó európai korteskedéshez is érezhetően kapcsolódni fog. A kampányüzeneteit Orbán Viktor egy jól strukturált előadásra építette, amelynek már az elején leszögezte: Európára nem célként, hanem eszközként tekint a magyarok céljai eléréséhez. „Innen indulunk. Magyar nemzeti szempontok felől tekintünk a kontinensre” – fogalmazott a politikus.

A magyarok mérete

A többes szám első személyt előadásában többször a nemzetre és nem a kormányra vonatkoztató miniszterelnök kifejtette: terveik megfogalmazások a magyarok a politikában lévő „örök dolgokból” indulnak ki. A "méret", a "hely" és a "szellem" – ezekből kell szerinte levezetni a megfelelő kormányzati politikát.

A méret kapcsán emlékeztetett, hogy a magyarok a világ népességének mindössze 0,2 százalékát jelentik. Ezért szerinte a magyaroknak világos választ kell adniuk a kérdésre, hogy miért vannak a világban. Orbán egykori tanárát, Nemeskürty István történészt idézte: a „történelem ura” kihúzza azokat, akik nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy kicsodák, és miért azok, akik”. 

Kifejtette: a jelenlegi budapesti kormány felfogása szerint két választ lehet adni a kérdésre. „Az egyik az, hogy egyedi fajta vagyunk. Van egy nyelv, amit csak mi beszélünk, van egy senki máséval össze nem téveszthető világinterpretációnk, sajátos kulturális mintázatunk” – részletezte. A másik válasz szerint a magyarok a világot gyarapító eddig teljesítményükre alapozva kérhetnek helyet maguknak a Nap alatt. Példaként említette a magyar feltalálókat és tudósokat, akik nélkül ma nem golyóstollal írnánk, és „az atombomba sem robbant volna fel”.

A magyarok helye

A magyarok „helye” Orbán szerint a szállásterületük. Ennek kapcsán felvázolta: az országtól nyugatra a germán birodalomépítő, keletre szláv katonai népek, délre pedig muszlim embertömegek milliói élnek. „Ezek nálunk sokkal nagyobbak, ezért felesleges olyan irányú politikát folytatnunk, hogy megmondjuk nekik, hogy milyenek legyenek” – jegyezte meg. Ezért szerinte Magyarországnak geopolitikai alapozottságú külpolitikát kell folytatnnia, nem a demokrácia exportjára épülőt. „Ez utóbbi külpolitikai megközelítés nem csak haszontalan, diszfunkcionális is a magyar nemzet érdekek szempontjából” – tette hozzá.

A magyarok szelleme

A magyarok szelleméről szólva arról beszélt, a magyarok karakterének örök motívuma, hogy ösztönösen el akarják kerülni azt a szolganép-sorsot, senkinek az alávetettjei nem akarnak lenni. Szerinte azonban a magyar szellem ennél többet is jelent. Többről is van szó: a magyarok a belső világukban is akarják a szabadságot. „Ez nem azt jelenti, hogy anarchista nép lennénk. De számunkra minden alá- és fölérendeltségnek világos indoka kell hogy legyen” – magyarázta.

A választ arra a kérdésre, hogy mit akarnak szerinte a világban a magyarok, Orbán így összegezte: fenn akarnak maradni, és folytatni a több mint 1000 éves történelmüket ott, ahol a történelmük kialakult. „Innen nézve kell megfogalmazni az Európa-politikát, ami ezek ellen hat, az rossz” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a budapesti kormányzat cselekvési irányát ebben a szellemben, az „örök dolgok” tudatában határozták meg.

Budapest cselekvési irányai

A továbbiakban Orbán fel is vázolta a magyar kormány cselekvési irányát. Ennek fő összetevői a „gondolkodás”, a demográfiapolitika, a bevándorlás-ellenes politika és a világnemzet építése.

A politikus kifejtette: a jó nemzetstratégiához szükséges az, hogy a napi döntéseket meg tudják feleltetni a történelmi perspektívákkal. „De fontos jól megtalálni az arányokat a történelmi távlatokban való gondolkodás és a napi cselekvés viszonyrendszerében” – jegyezte meg.

A bevándorlás-ellenes politika kapcsán hangsúlyozta: a magyar kormány különbséget tesz emberek és a bevándorlás jelensége között. „Nem a migránsok ellen vagyunk, a migrációt akarjuk elkerülni. Történelmi távlatba nem engedhetjük meg, hogy tönkretegyük azt a világot, amit felépítettünk” – részletezte. Szavai szerint azt az elvet követik, hogy az emberek számára szükséges segítséget vigyék oda, ahol a baj van, „ne a bajt hozzuk ide”. Azt mondta: a magyar állam a lehetőségein felül visz segítséget a bajban lévőknek, olyan területekre, ahonnan nagy tömegben eljönnek az emberek.

Orbán a magyar kormány politikája fontos részének nevezte a világnemzet építését. Emlékeztetett, hogy a világ minden sarkában élnek magyarok. „Fontos, hogy a nemzetrészeket össze tudjuk kapcsolni, biztonságot tudjunk egymásnak nyújtani, az erőforrásokat ésszerűen tudjuk szétosztani” – részletezte. 

Szavai szerint minőségi kultúrát, gazdaságot, létformát építenek a világ magyarsága számára, az asszimilációs nyomás ellensúlyozására. „Vegyes etnikumú területeken asszimilációs veszteségeink vannak. Erősnek lenni ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a nyomás ellenére a magyarnak születetteket a magyar nemzeti közösségnek” – szögezte le.

Hogyan néz ki Budapestről az EU?

Magyarország és az EU viszonyára Orbán Viktor az előadása utolsó részében tért ki. Kiemelte: szerinte két ágra szakadt az európai politikai gondolkodás a bevándorlással kapcsolatban. Míg a Nyugat azon gondolkodik, „hogyan éljünk együtt”, mi, közép-európaiak azon: mit kell tenni, hogy ne következzen be, hogy együtt kelljen élnünk a migránsokkal – közölte.

A kormányfő szerint a nyugatiak el akarják tüntetni a különbségeket, azt akarják, hogy "mi is engedjük be nagy számban a bevándorlókat", és akkor helyreáll az európai egység. Szerinte azonban "az európai egységért ezt az árat nem szabad megfizetni".

Kifejtette: a bevándorlás mély változásokat előidéző folyamat, a bevándorlók nem az EU-hoz kapcsolódó területekről, hanem a kereszténytől különböző civilizációból érkeznek, így szükségszerűen kevert népességű lakosság jön létre. E helyzet feloldása a liberális doktrínák szerint az, ha mindenki kilép minden hagyományból, és az európai baloldal ezt kívánatos fejleménynek tartja, "posztnemzeti és posztkeresztény korszakot vizionál", ezért nem is akarja megállítani a bevándorlást – vélekedett.

Azt mondta: úgy látja, míg a közép-európaiak azt akarják, hogy minden migrációról szóló közös európai dokumentumban szerepeljen, hogy a migrációt meg kell állítani, más országok inkább menedzselni akarják a bevándorlást. Hozzáfűzte: a közép-európaiak azonban ellenállnak ennek, nem akarnak kevert népességet, mert nincsenek rá jó példák.

Mit ígér a fiataloknak?

A miniszterelnök végül kitért arra: biztonságos, keresztény és fejlődő magyar életet kínálunk a magyar fiataloknak. "Nagy idők és nagy lehetőségek kapujában állunk" – fogalmazott. Közölte: a következő 10 évben a magyarok, különösen az anyaország megmarad a keresztény kultúrkörben, ezért biztonságos életet kínál azoknak a fiataloknak, akik megmaradnak a magyarságukban, továbbá teljes foglalkoztatottságot és gazdasági növekedést is kínál.