Tizennégy ország, 23 nemzeti kisebbségét képviselő, mintegy ötven fiatal gyűlt össze szerda délután Sepsiszentgyörgy főterén és színes papírokra írt üzeneteiket magasba emelve hívták fel a figyelmet arra, hogy Európában szükség van egy kisebbségvédelmi törvényre.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsági Szervezete (YEN), a FUEN partnerszervezete által kezdeményezett eseményen részt vevő fiatalok azért érkeztek Sepsiszentgyörgyre, hogy a különböző kisebbségek helyzetéről beszélgessenek. Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke szerint tájékoztatták őket azokról a jogsértésekről, amelyek nap mint nap érik a romániai magyar kisebbséget.Oltean Csongor hozzátette: „nem tudjuk elfogadni azt, hogy Brassó megyében, ahol a románok és a hét-nyolc százaléknyi magyar közösség harmóniában élnek, de egy feljelentő és egy bíró megzavarhatja ezt a hangulatot. Nem tudjuk elfogadni, hogy a Brassó és Kovászna megye határát jelző, kétnyelvű köszöntő táblát le kell venni, mert egy rosszindulatú feljelentőnek nincs más dolga”.

Szakma lett a megélhetési feljelentő!

Grüman Róbert a Kovászna megyei tanács alelnöke, rámutatott, hogy Romániában nem egyértelműek, így értelmezhetőek a többnyelvűségre, szimbólumhasználatra vonatkozó törvények. Emiatt folyamatosan újabb és újabb perek indulnak az önkormányzati vezetők-, a többnyelvű feliratok és szimbólumok ellen.

„Oda jutottunk, hogy Romániában a megélhetési feljelentő egy szakma lett”, mutatott rá Grüman Róbert, aki szerint azért is fontos, hogy legyen európai kisebbségvédelmi törvény, hogy ne kizárólag a nemzeti kormányok hatáskörében legyenek a kisebbségi kérdések.Giuanna Beeli, az Európai Nemzetiségek Ifjúsági szervezete (YEN) elnöke elmondta, hogy célkitűzéseik között szerepel a kisebbségekből származó fiatalok bátorítása az aktív politikai részvételre helyi, regionális, nemzeti vagy akár európai szinten. „Az én kisebbségem - Az én szavam” mottóval fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy a kisebbségek jelentősen hozzájárulnak a kulturális örökséghez. „Ha a kisebbségek is teljes mértékben részt vehetnek a döntéshozatalban, közelebb kerülünk egy olyan ideális Európához, amely elfogadja az alapvető emberi jogokat és mentesül a diszkriminációtól”, mondta Giuanna Beeli.