Az akadozó romániai kisebbségi nyelvhasználatról tájékoztatta az európai fórumok képviselőit a háromszéki megyei önkormányzat küldöttsége.

A többpárti delegáció strasbourgi látogatása során több kétoldalú tárgyalás során próbálta felhívni az európai fórumok képviselőinek figyelmét, hogy Romániában nem érvényesül maradéktalanul az ország által elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. 

A Tamás Sándor tanácselnök és Grüman Róbert alelnök által vezetett háromszéki küldöttség találkozott Magyarország Európa Tanács melletti Állandó Képviseletének vezetőjével, Kertész Ágnes rendkívüli és meghatalmazott nagykövettel-, Paczolay Péterrel az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírójával-, Magyar Anna Csongrád Megye alelnök asszonyal az ET Kongresszus alelnökével-, Andrew Dawsonnal a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban jelentés raportőrével-, Karl-Heinz Lamberts-el az ET Önkormányzati Kongresszus alelnökével-, illetve Anders Knape-vel az ET Önkormányzati Kongresszus elnökével és Jean-Philippe Bozouls-el ET Önkormányzati Kongresszus igazgatójával.

Tamás Sándor rámutatott, nem akarják a véletlenre bízni a nyelvi jogok érvényesülése kapcsán Romániáról készülő ET jelentés majdani következtetéseit és szeretnék, hogy a jelentéstevők ne csak a bukaresti hivatalos álláspontokat vegyék figyelembe, hanem látogassanak el a magyarok által lakott térségekbe is, ahol problémák merülnek fel a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazásakor. A háromszéki küldöttség minden tárgyalópartnerének átadta a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat angol nyelvű éves jelentését, amely több konkrét esetet mutat be, amikor sérültek a nyelvi és szimbólumhasználati jogok.

A tanácselnök kifejtette, hogy Románia a NATO-csatlakozás előtt még az alkotmányát is hajlandó volt módosítani, hogy kiszélesítse a nyelvhasználati jogokat, majd az európai uniós csatlakozást követően elfelejtették ezeket gyakorlatba ültetni. Bár az erre vonatkozó jogszabályokat nem vonták vissza, de számos olyan párhuzamos törvényt, miniszteri rendeletet vagy kormányhatározatot hoztak, amelyek gátolják a nyelvhasználat gyakorlati kiteljesedését, így a helyi közigazgatásban használható a kisebbségek anyanyelve viszont az államigazgatásban erre nincs lehetőség – magyarázta.

A politikus szerint emberjogi kérdéseket is felvet például az egészségügyben és a gyógyszeres dobozokon hiányzó többnyelvűség, hiszen az idős, románul nem jól beszélő magyar embereknek nehézséget okoz megértetniük magukat az orvosokkal, vagy nem értik a gyógyszerek használati utasításait.

Tamás Sándor ismertette a „székely terroristák”, azaz a Beke István és Szőcs Zoltán ügyét is, akiket 5-5 év börtönbüntetésre ítéltek anélkül, hogy „egy pofon elcsattant volna”, ezzel pedig rásütötték a terrorizmus bélyegét a romániai magyar közösségre.