FRISSÍTVE: Levélben kért hétfőn magyarázatot a bukaresti ukrán nagykövettől az Ukrajnából való kitiltására, illetve az Európai Néppárt vezetőit is tájékoztatta a szombaton történt incidensről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A bukaresti külügy egyelőre nem szólalt meg ebben az ügyben, és Kijev sem adott magyarázatot a történtekre.

Mint korábban írtuk, az RMDSZ elnöke Ungvárra szeretett volna eljutni szombaton, ám nem engedték be Ukrajnába. A diplomata útlevelébe ütött pecsét szerint kitiltása 2020 októberéig szól. Ukrajna bukaresti nagykövete viszont vasárnap azt állította: Kelemen Hunort már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, és beutazását az országba nem először akadályozták meg szombaton.

Bukaresti újságíróknak nyilatkozva hétfőn az RMDSZ elnöke ismételten cáfolta az ukrán nagykövet állítását. „Amit Oleksandr Bankov a Facebook-oldalára írt, az dezinformáció és bajkeverés. Valótlanságokat állít. Az egyetlen valós információ: 2017-ben már született egy döntés a kitiltásomról, amiről engem senki nem értesített. Én a legutóbbi húsz évben Ukrajnában nem jártam, nem akartam az országba belépni” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A politikus elmondta: hétfőn levélben fordult az ukrán nagykövethez, és arra kérte, pontosítsák, mi az oka a kitiltásának. Emellett levélben fordult az Európai Néppárt elnökéhez és főtitkárához, ugyanis Petro Porosenko ukrán elnök pártja megfigyelői státussal rendelkezik az EPP-ben, és várják a felvételüket. „Nekik is leírtam, hogy mi történt. Arra kértem az EPP vezetőségét, figyelmeztessék Porosenkót, hogy amit ők művelnek, a legnagyobb tűréshatárt is túllépi” – jelentette ki.

Kelemen Hunor elmondta, kitiltásának ügyét Korodi Attil RMDSZ-es képviselő szóvá tette az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének vasárnap esti elnökségi ülésén is. „Teljesen függetlenül attól, hogy hívják azt az embert, akivel ez történt, nem lehet szó nélkül hagyni. Nem tettem semmi olyasmit tudomásom szerint, amiért az ukrán állam ilyen döntést hozzon” – részletezte. Hozzátetet: elismeri bármely állam szuverén jogát arra, hogy azt engedjen be a területére, akit akar, de egy minimális magyarázatot, különösen egy parlamenti képviselő esetében, szerinte illik megadni.

Mi állhat a háttérben?

Arra a kérdésre, minek tulajdonítja a barátságtalan kijevi gesztust, Kelemen Hunor felidézte: néhány évvel ezelőtt, amikor az ukrán oktatási törvény nyelvi jogokat korlátozó intézkedései napirenden volt, maga is megszólalt, és határozott álláspontot képviselt az RMDSZ-es, sőt román politikustársaival együtt. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének RMDSZ-es tagjai is tiltakoztak akkor Kijev jogkorlátozó magatartása ellen.

„Többen Porosenkóhoz fordultunk, arra kérve az ukrán elnököt, ne hirdesse ki ezt az törvényt, mert diszkriminatív mind a magyar, mind a román kisebbségre nézve” – idézte fel a politikus. Hangsúlyozta, Ukrajnával kapcsolatban semmiféle más nyilatkozatot nem tett, de ezután is meg fog szólalni, amikor a kisebbségi jogokat és az anyanyelvhasználatot korlátozzák.

A román külügy hallgat

Kelemen elmondta, beszélt több alkalommal telefonon a román külügyminiszterrel, és amikor Teodor Meleșcanu hazaér Brüsszelből, személyesen is tárgyal vele erről. Közölte: átküldte a külügynek a kitiltásával kapcsolatos összes dokumentumot. Arra kérte a román diplomácia illetékeseit, tudják meg, mi a kitiltás oka. „Esetemben nem csak egy román állampolgárról van szó, hanem egy diplomata útlevéllel rendelkező parlamenti képviselőről is. Úgy tudom, a román külügy diplomáciai úton már elindította a magyarázatkérést. Nem lehet szó nélkül hagyni, amit az ukránok tettek a hét végén” – nyomatékosította a politikus.

A román külügy mindenesetre egyelőre hallgat. Hétfő reggel megkérdeztük a tárca sajtóirodáját: hogyan kommentálják a Kelemen Hunorral történt incidenst, milyen diplomáciai lépéseket tettek, illetve milyen lépéseket terveznek ebben az ügyben? Amint választ kapunk a kéréseinkre, cikkünket frissítjük.