A társadalmi megbecsültség terén jelentős csökkenést éreznek és terhelőnek tartják adminisztrációs feladataikat az erdélyi magyar pedagógusok – többek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet csütörtökön ismertettek Csíkszeredában.

Lezárult a romániai magyar pedagógustársadalom egészét átfogó kutatási program – jelentették be kedden, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének csíkszeredai székhelyén. Az RMPSZ által kezdeményezett felmérés során összesen 6075 pedagógusi és 524 intézményvezetői kérdőív adatait összegezték, melyekből egy általános tanulmányon kívül számos részterületeket érintő dolgozat készül. A felmérés eredményei többek között a pedagógusok túlzott adminisztrációs feladatairól és csökkenő társadalmi megítéléséről adnak képet.

A kutatás módszertani kérdéseiről, eredményeiről és a lehetséges hatásairól Burus Siklódi Botond az RMPSZ elnöke, Bíró Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara Társadalomtudományi Tanszékének professzora, valamint Sárosi-Blága Ágnes, szociológus, a Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának (Kulturális-Antropológiai Munkaközösség) munkatársa adtak tájékoztatást.  A kutatás alap célkitűzése, hogy szakmailag megalapozott képet mutasson be a romániai magyar pedagógustársadalomról, ennek a kiemelten fontos és nagyszámú értelmiségi csoportnak a helyzetéről, szakmai opcióiról, kisebbségi oktatási rendszerünk humán erőforráskészletéről.

A 13 ezer pedagógus fele válaszolt

Burus Siklódi Botond a kutatással kapcsolatos általános információról elmondta: több mint 13 ezer pedagógus tevékenykedik a magyar nyelvű oktatásban, és általában véve nagyon kevés ismerettel rendelkezünk a pedagógustársadalomról magáról. A témára való nyitottságot jelzi, hogy a pedagógusok közel fele töltötte ki a kérdőíveket. Hasonló léptékű felmérés még korábban nem készült, így a kutatás elsősorban tényfeltáró jelleggel bír – fogalmazott az elnök.

A felmérés igényének megfogalmazásakor az is fontos volt, hogy a pedagógusokról alkotott társadalmi vélekedést megpróbálják feltérképezni. Szakmai partnerre találtak a kutatás elvégzésében a Kulturális Antropológiai Munkacsoportban (KAM), Dr. Bíró Zoltán professzor vezetésével. Közösen határozták meg azokat a kérdéscsoportokat és témaköröket, amelyek mentén a kutatás konkrét kérdéseit megfogalmazták.

A kutatás során nagy hangsúlyt kaptak a magyar pedagógusi pálya kisebbségi helyzetből adódó specifikumai, valamint a szakma közvetlen társadalmi megítélése. Ezen kívül a pályaválasztásra, szakmai, anyagi helyzetre, oktatói munkához való viszonyulásra, a saját szakterület helyzetére, képzési lehetőségekre és az Információs Kommunikáció Technikák (IKT) iskolai térnyerésére vonatkozóan tartalmaztak kérdéseket a kutatás kérdőívei – tájékoztatott Burus-Siklódi Botond.

Hatalmas adatbázis birtokába jutott az RMPSZ

A kutatás eredményei olyan szakmai háttéranyagot jelentenek a romániai magyar pedagógus társadalomról, amelyek a megoldások irányában szolgáltatnak információkat. Hatalmas adatbázis birtokába jutott az RMPSZ a kutatás által, ezt megfelelő szakmaisággal szükséges feldolgozni, értelmezni – részletezte az RMPSZ elnöke.

Burus-Siklódi Botond a felmérés eredményeinek hasznosulásáról azt mondta: szakpolitikai döntésekhez kínálhat kiindulópontokat, feltárhatja azokat a területeket a kisebbségi oktatás területén, amelyek finanszírozási, szervezési lépéseket igényelnek, emellett érvelési anyagot kínálhat az érdekérvényesítési munkákban is. A felmérés kiindulópontja lehet további részterületek kutatásának is, ezáltal konkrét megoldásokat kínálhat egy-egy problémakörben.

Résztanulmányokat fognak közzétenni

Bíró Zoltán szerint nagy kihívást jelentett a romániai magyar pedagógus társadalom kutatása, hiszen amint fogalmazott: „Ez a legnagyobb társadalmi szereppel bíró értelmiségi csoport. Az oktatási folyamatok fókuszában a pedagógus áll sajátos többletfunkciót vállalva a többi értelmiségi réteghez képest.”

A professzor elmondta, bár a magyar pedagógustársadalom természetesen jogi és adminisztrációs értelemben az országos rendszer része, mégis rendelkezik bizonyos cselekvési önállósággal. Ez az önállóság a kisebbségi kulturális feladatok elvégzéséből, valamint saját erőforrások felhasználásából is fakad, és nem feledkezhetünk el a jelentős magyar állami finanszírozásról sem.

Bíró Zoltán elmondta: az RMPSZ döntésének értelmében periodikusan résztanulmányokat fognak közzétenni az eredményekről. Kéthetente egy-egy témakörben fognak megjelenni ezek az írások a szövetség honlapján, három elkészült anyag pedig már elérhető.

Koherens a tanárok gondolkodásmódja

A professzor néhány meglepő megállapítást emelt ki: az első, hogy az anyanyelv védelmének, átadásának, művelődésének fontossága 90 százalék fölötti értéket mutat a felmérés alapján, szakterülettől függetlenül. A második megállapítás azt mutatja, hogy társadalmi megbecsültség terén jelentős csökkenést éreznek a pedagógusok. A harmadik a pedagógusok adminisztrációs feladatok terén tapasztalt túlterheltségét jelzi, a negyedik pedig azt mutatja, hogy meglepően egységes és koherens a válaszoló pedagógusok gondolkodásmódja.

A felmérés szakmai részleteiről szólva Sárosi-Blága Ágnes elmondta: óvodától a középszintű oktatásban résztvevőkig készítették a felméréseket összesen hét fő témakört érintve. A kérdőíves módszeren túl 50 pedagógussal interjús beszélgetést is folytattak. A KAM munkatársa kiemelte, hogy a logisztikai, szervezési hátteret az RMPSZ biztosította a felméréshez, kezdve a kérdőívek szállításától a pedagógusok megszólításáig nagyban elősegítették a kutatás eredményességét. Az első általános elemzésen túl négy részelemzés készült el eddig összegzett a szociológus.