Románia lakosságának egyharmadát az elszegényedés veszélye fenyegeti – derül ki az Európai Bizottság országjelentésének a gazdaság helyzetére vonatkozó részéből. A jelentés az igazságszolgáltatás helyzetére is kitér.

A jövedelmek közötti aránytalanság Romániában a legnagyobb, emellett az állam képtelennek mutatkozik az adók, illetékek behajtására – állapította meg a Romániáról szóló legfrissebb országjelentésében az Európai Bizottság.

E szerint a romániai fekete gazdaság aránya eléri az ország gazdaságának 22 százalékát.  A feketén foglalkoztatottak létszáma nagyjából az ország teljes munkaerejének egy ötödét jelenti. Jóllehet megszigorító intézkedéseket hoztak a törvénytelen munkavállalás ellen, a munkaügyi felügyelőség csak igen kevés konkrét esetet derített fel. A jelentés idézi a Országos Statisztikai Intézet adatait, amelyek szerint a fekete gazdaságból származó pénzek a 2017. évi bruttó nemzeti össztermék 21 százalékával egyenlő összeget jelentenek.

Alacsony a pénzügyi kultúra

Az Európai Bizottság említést tesz az adócsalásokról is, amelyet elsősorban a készpénzben történő kifizetések tesznek lehetővé. A jelentés a Román Nemzeti Bank adatai idézve leszögezi: a készpénzben történő kifizetés négyszerese az elektronikus úton történő kifizetéseknek. Emellett csupán a bankkártyák 77 százaléka aktív, ami a romániai lakosság pénzügyi alacsony kultúrájával is magyarázható.

A felnőtt lakosság mindössze 58 százaléka rendelkezik bankszámlával, miközben a fejlett gazdasággal rendelkező országokban ez a részarány eléri a 94 százalékot, de a fejlődő országok esetében is a lakosság 63 százalékának van bankszámlája. A romániai nyugdíjasok egyharmada nem bakszámlán, hanem készpénzben kapja nyugdíját.

Politikai nyomás alatt az igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltatással, a korrupció elleni harccal foglalkozó fejezetben az Európai Bizottság élesen bírálja az igazságszolgáltatási törvények módosításait, amelyek Brüsszel szerint aláásták a bírók és az ügyészek függetlenségét, ugyanakkor megrendítették a közvélemény igazságügyi rendszerbe vetett hitét. A jelentés úgy véli, Romániában jelentős visszalépés történt az igazságszolgáltatás területén, a korrupcióellenes ügyészségre, a korrupció elleni küzdelem egyéb fontos intézményeire magas rangú politikusok komoly nyomást gyakoroltak, és így kérdésessé vált, hogy ezek a struktúrák képesek lesznek-e a korrupció ellen további küzdelemre.

Az igazságszolgáltatási törvények tavaly júliusban és októberben életbe lépett módosításai olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek gyengítik az igazságszolgáltatásrendszer függetlenségének garanciáit – olvasható a jelentésben. Közéjük tartoznak azok a rendelkezések is, amelyek szerint a bírák anyagilag felelnek döntéseikért, de ide tartozik az igazságszolgáltatási alkalmazottak törvényszegéseit vizsgáló különleges ügyészségi részleg, az előzetes nyugdíjazás új rendszere, az igazságügyi dolgozók véleménynyilvánításának korlátozása.

Mindezekre egyéb külföldi megfigyelők – közöttük a Velencei Bizottság, a Korrupció Ellenes Államok Csoportja (GRECO) – is felfigyelt, úgy ítélve, hogy mindezek gyengítik a magas szintű korrupció elleni harcot. A jelentés sérelmezi azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség főügyészének leváltásakor és az intézmény új főügyészének javaslatánál a romániai illetékesek nem tartották szem előtt a Legfelsőbb Bírói Tanács negatív véleményezését, amely komoly kétségeket támasztott ilyen vonatkozásban.

A nyomásgyakorlást kiterjesztették a Legfelsőbb Bíróságra is, a politikai nyomásgyakorlás miatt számos közintézmény, mint például a minisztériumok, a Számvevőszék, továbbá más, ellenőrzési feladattal megbízott struktúrák óvakodtak az igazságszolgáltatás tudomására hozni a pénzügyi csalásokat, a korrupciós tényeket.

Technikailag fejlődés tapasztalható az országos korrupcióelleni stratégia területén, ám a romániai belpolitikai fejlemények hiteltelenné teszik magáét a folyamatot. Több, romániai törvényhozási kezdeményezés arra utal, hogy a korrupció megelőzésére és felszámolására tett erőfeszítések nélkülözik a politikai akaratot – véli az Európai Bizottság.