Március 7-ére idézték be a bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló ügyészségre Laura Codruţa Kövesit, akit hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítanak, írja az Agerpres forrásokra hivatkozva. Ugyanezen a napon döntenek az EP-ben a következő lépésekről az európai főügyész kinevezése kapcsán.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetőjét eredetileg február 15-ére hívták be az illetékes hatósághoz, de akkor nem került sor a kihallgatásra, mert benyújtott két kizárási indítványt: az egyik az üggyel foglalkozó ügyészre, Adina Floreára, a másik a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztályt vezető ügyészre, Gheorghe Stanra vonatkozott. Kövesi azt mondta, a pártatlanság elvének sérülésére hivatkozva kérelmezte az ügyből való kizárásukat. Kérelmét azonban elutasították.

A volt korrupcióellenes főügyészt hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják egy Sebastian Ghiţă volt képviselő által tavaly decemberben benyújtott feljelentés alapján. Ghiţă szerint Kövesi 2011-ben kétszázezer eurót kért tőle, hogy repülőgéppel Indonéziából Romániába hozzák Nicolae Popát, a FNI volt igazgatóját, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben.

Az elmúlt napokban a DNA volt vezetője, Laura Codruţa Kövesi kapta a legtöbb szavazatot az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában, valamint az az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában (CONT) is az európai főügyészi tisztségre javasolt három jelölt meghallgatását követően.

A LIBE-bizottság szavazatának eredményét és a CONT-bizottság javaslatát elküldik az Európai Parlament elnökének és az EP pártvezetőinek, akik március 7-én döntenek a következő lépésről, majd az EU Tanácsa elé kerül a kérdés. Az Európai Ügyészséget (EPPO) vezető európai legfőbb ügyészt ezt követően, közös megegyezéssel nevezi majd ki az Európai Parlament és a Tanács.

Az EPPO 2020-tól kezdi meg tevékenységét. Az uniós költségvetés elleni bűncselekmények - például csalások, korrupciós ügyek vagy határon átnyúló, 10 millió eurót meghaladó áfa-csalások - kapcsán végezhet majd nyomozást, vádhatósági eljárást folytathat, és bíróság elé állítást is kezdeményezhet. Az intézmény hatáskörét később a terrorizmust szolgáló tevékenységek elleni nyomozással is kiegészíthetik.