Magyarország a kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci folyamatok ellenére megőrizte pénzügyi stabilitását, de kockázatokat jelent a magas külső és állami eladósodottság és a várhatóan lassú növekedés – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap éves országjelentésében.

Állami beavatkozás: nagy, gyakori, kiszámíthatatlan

Az IMF szakértői által összeállított, és a szervezet igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint további deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél teljesítéséhez.

A washingtoni székhelyű szervezet előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termék az idén várhatóan stagnál, míg jövőre 1,2 százalékkal bővül. A szervezet szerint Magyarországon az elmúlt években a mérlegigazítás nehéz folyamata zajlott, ami önkéntelenül is negatív hatással van a növekedésre. Az állam – a visszaesés háztartásokra gyakorolt hatásának tompítását célzó intézkedések révén – ugyanakkor egyre nagyobb mértékben, és egyre gyakrabban és kiszámíthatatlan módon avatkozik bele a gazdaság működésébe, ami egyes állami intézmények gyengítésével párhuzamosan rontja a befektetői környezetet és aláássa a kilábalás lehetőségét.

A szervezet szerint a gyenge 2012. év tovagyűrűző hatásai, valamint a gyenge belső kereslet GDP-csökkentő hatását várhatóan kioltja a nettó kivitel növekedése.

Legtöbb félszázalékos növekedés

2014-től a belső fogyasztás enyhe bővülése hozhat némi növekedést, de Magyarország potenciális növekedési üteme az elkövetkező két évben 0-0,5 százalék között lesz. Megjegyzik: elsősorban a gyenge minőségű gazdaságpolitika, az alacsony munkaerő-piaci aktivitás, valamint a gyenge befektetői klíma lassítja középtávon a növekedést.

A Nemzetközi Valutaalap szakértői szerint az előrejelzés jelentős negatív irányba ható kockázatokat tartalmaz, mint a fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése, az üzleti hangulat további romlása, a külső tényezők között pedig az euróövezeti válság újjáéledése, valamint a külföldi befektetők eszközeladása is jelentős finanszírozási nehézségekhez és a forint hirtelen leértékelődéséhez vezethet.

A vártnál kedvezőbben alakulhat a magyar gazdaság helyzete, amennyiben a tartósan fennmaradó tőkebeáramlás a forint erősödéséhez és mérlegjavuláshoz vezethet, ami erősítheti a belső keresletet.

Az államháztartással kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyzik, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetése mellett. A testület szerint ugyanakkor a kormány elvétheti 2013-es deficitcélját. 2013-ban 3,2 százalékos, 2017-ben pedig 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár az IMF többek között a gazdaság gyenge állapota miatt. A szervezet ezen túl komoly aggodalmának adott hangot a költségvetést alátámasztó intézkedések összetétele, illetve alkalmassága miatt.

A kormány túlságosan optimista

Az IMF szerint a vártnál magasabb hiányt okozhat a kormány túl optimista makrogazdasági előrejelzése, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozások, az e-útdíj rendszer bevezetésének késlekedése, a magasabb felsőoktatási kiadások és az EU-s projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések.

Így a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához. A Nemzetközi Valutaalap szakértői erőteljes középtávú kiigazítási program fontossága mellett érveltek.

A javasolt intézkedések között van az állami bürokrácia leépítése, a központi kormányzat által átvállalt feladatok nyomán a helyi önkormányzatok kiadásainak csökkentése, a veszteséges, állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok szerkezeti átalakítása, a szociális támogatások célzottabbá tétele, az ágazati különadók fokozatos kivezetése a társasági adó rendszerének hatékonyabbá tétele mellett, a személyi jövedelemadó rendszerében meglévő, a munkaerő-piaci részvétel ellen ható ösztönzők kiiktatása, továbbá az áfacsalás elleni határozott fellépés.

Az IMF szerint az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi, 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami – a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére – 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél. A szervezet szakértői szerint 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az adósság határozott csökkentését.

Alacsony alapkamatszint – a forint leértékelődése

A jegybanki politikával kapcsolatosan a valutaalap szakértői megjegyezték, hogy a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank monetáris kondícióinak lazítását. A csökkenő infláció azonban nem kellően lehorgonyzott, így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban. A Nemzetközi Valutaalap figyelmeztetése ellenére azonban a központi jegybank – új elnöke, a kamatcsökkentés meggyőződéses híve, Matolcsy György vezetésével – nemrégiben újabb kamatvágást kezdeményezett azonban.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, különösképpen akkor, amikor a hitelezés csatornái sérültek. Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja.

Az IMF szakértői 2013. január 16-26. között voltak budapesti országlátogatáson, ahol több magyar hatósággal is egyeztettek. A szervezet közgazdászai Varga Mihály akkori tárca nélküli miniszterrel, Simor András akkor jegybankelnökkel, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel, Pleschinger Gyulával, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkárával, Szász Károllyal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökével, továbbá más vezető tisztségviselőkkel, országgyűlési képviselőkkel, valamint az üzleti szféra és a diplomáciai testület vezetőivel egyeztettek. A jelentést a március 5-i állapotok figyelembevételével készítették el.

Hajléktalanok megkülönböztetése

Ugyanakkor az ENSZ két jelentéstevője és bírálta a Magyarországot az ország mintegy 30 ezer hajléktalanját hátrányosan megkülönböztető alkotmánymódosítás miatt. Magdalena Sepúlveda, a világszervezet rendkívüli szegénységgel foglalkozó jelentéstevője úgy vélekedett, hogy „a kormány intézményesíti a hajléktalanok hátrányos megkülönböztetését és előmozdítja a megbélyegzésüket". Szerinte a módosítás előítéleteket szít, és megakadályozza a hajléktalanokat abban, hogy éljenek alapvető jogaikkal.

A méltó lakhely ügyében illetékes jelentéstevő, Raquel Rolnik felhívta a figyelmet, hogy „ellenkezik az egyenlőség és a nem diszkriminálás emberi jogával" a közterületen való alvás tilalma, mivel korlátozottak a szálláslehetőségek a hajléktalanok és a szűkös forrásokkal rendelkezők számára.

A magyar külügyminiszter a bírálatra válaszoló jelentésében elszögezte: az országban jelenleg több ellátóhely van, mint hajléktalan. A tárca szerint az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként írja elő az államnak és az önkormányzatoknak, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenkinek biztosítsa, ennek érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekednek arra, hogy valamennyi hajlék nélkül élő embernek szállást adjanak. Az alaptörvény tehát erre ad felhatalmazást, nem pedig arra, hogy büntethetővé tegyék a hajléktalanok életvitelét.

A vezető kormánypárt, a Fidesz az ügy kapcsán maga is közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, 2006 és 2010 között 100-130 ember fagyott Budapest utcáin, mára pedig minimálisra csökkent a közterületi fagyhalálok száma.