Egymást túllicitálva fogalmaznak meg ellentmondó becsléseket az év végéig elkészülő autópálya-kilométerek számát illetően az állami hatóságok képviselői. Az illetékes miniszter összesen 180 kilométer új sztrádaszakasz idei átadását ígéri, ám a Pró Infrastruktúra Egyesület szerint legfennebb 43 kilométer épülhet meg.

Nem kevesebb mint 180 kilométer autópálya átadását ígérte a parlamentben a közlekedési tárcát ideiglenesen irányító Rovana Plumb. Az elmúlt évek „teljesítményét" ismerve a szakbizottság tagjai azt gondolták, csakis tévedésről lehet szó, és kérték a minisztert, igazítsa ki a vélt hibát, Plumb asszony azonban megerősítette: 180 kilométer újonnan átadott sztrádára utalt.

A történelem nem áll a miniszter mellett

Rovana Plumb prognózisa több okból is túlzottan derűlátónak tűnhet. Mindenekelőtt érdemes fenntartásokkal kezelni ezeket az adatokat egy olyan minisztertől, aki a közlekedési tárcát szükségmegoldásként irányítja, a november óta húzódó kormányátalakítás miatt. (Erről itt írtunk részletesen.)

Másodszor, a 180 kilométer az országutakat és autópályákat fenntartó állami társaság január eleji, 118 kilométeres előrejelzéséhez képest is optimizmusnak tűnik. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a CNAIR szóvivője azzal a fenntartással közölte az említett adatot, hogy azt a későbbiekben újfent egyeztetik az építő cégekkel.

Harmadszor, az elmúlt években az átadott autópályaszakaszok együttes hossza nem sokszor közelítette meg a 180 kilométert. A legtöbbet – 139 kilométert – 2012-ben sikerült átadni, ami rendkívüli teljesítménynek számít, az éves átlag ugyanis az elmúlt tíz évben 54 kilométer volt.

A civilek kételkednek

Az autópályaépítések terén talán legaktívabb civil szervezet, a Pró Infrastruktúra Egyesület (API) szerint a kormány és a CNAIR becslése teljes képtelenség, ha nem egyenesen hazugság. A szervezet szerint a valóságban 43,28 kilométernyi autópálya átadása vehető biztosra idén. A Lugos-Déva sztráda harmadik és negyedik, egyenként valamivel több mint húsz kilométeres szakaszáról van szó, ezek ugyanis több mint 90 százalékban elkészültek.

A CNAIR adatai szerint az idei végére átadható állapotba kerül a Szászsebes és Torda közötti sztráda 1. és 2. szakasza (17, illetve 24,2 kilométer). Az API szerint ez azért nem valószínű, mert az első szakasz mindössze 61 százalékban készült el, a második pedig csupán 49 százalékban, ráadásul az utóbbi építője az elmúlt egy évben mindössze 5 százaléknyit haladt, az előbbié pedig 20 százaléknyit.

Hasonló okok miatt nem tartják valószínűek az A3 autópálya két, Aranyosgyéres és Radnót közötti szakaszának befejezését sem. Az összesen 33,5 kilométeres szakaszok 19, illetve 58 százalékban készültek el.

A Kárpátokat idén sem veszik be

Az autósok és főleg a szállító cégek által leginkább várt, a Kárpátokat átszelő autópálya építése idén sem kezdődik el.

A Nagyszeben és Piteşti közötti sztráda egyes szakaszai esetében várhatóan március folyamán jelölik ki a közbeszerzési eljárás nyertesét, de akad olyan szakasz is, amelynek az építőjét a jövő év decembere előtt nem ismerhetjük meg. Ráadásul a nyertesek kihirdetése után újabb  egy év telik el – jó esetben –, amíg a kijelölt építő elkészíti az adott szakasz kivitelezési tervét. Magyarán ezen az útvonalon az első kapavágást 2020 áprilisában tehetik meg, a kivitelezési határidő pedig a legoptimálisabb esetben 2023 vége, egyes szakaszokon.

A Kárpátokat Brassónál átszelő autópálya építése elvileg hamarabb elkezdődhet, de ebben az esetben a kormány egy új megoldással kísérletezik, amelyről senki nem tudja, hogyan működik majd élesben. A Ploieşti-Brassó autópályát köz- és magánegyüttműködésben próbálja megvalósítani a kormány (rövidítve: PPP, az angol public-private partnership kifejezésből).

A decemberi határidőig öt vállalkozás vagy konzorcium tett ajánlatot, közülük egyet az eljárás lebonyolításával megbízott hatóság (Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság – CNSP) kizárt. Az illető cég óvást nyújtott be, ami elnyújthatja az eljárást.

Ion Ghizdeanu, a CNSP elnöke decemberben még úgy vélte, hogy a kivitelezési határidő „akár 2022. is lehet”. A körülbelül 1,36 milliárd eurós finanszírozást az építő biztosítaná, cserébe 20 évig szedhetne útdíjat. Mivel a szerződés a már megépített Bukarest-Ploieşti szakasz üzemeltetését is magába foglalja, az eljárás nyertese már a szerződés aláírásától útdíjat szedhet ezen a szakaszon. Becslések szerint a tervezett PPP miatt egy út a főváros és Ploieşti között körülbelül 10 euró plusz költséget jelenthet az autósoknak már az idei év folyamán.