Székely nagygyűlés: ha lenne autonómiánk, lenne autópályánk is!

Mintegy 4000-5000 személy gyűlt össze vasárnap délután Sepsiszentgyörgy főterén a Székely Nemzeti Tanács által összehívott székely nagygyűlésen. Gyönyörű napsütéses időben kezdődött az SZNT fennállásának száz éves évfordulójára szervezett tömegrendezvény, amelynek célja felmutatni, hogy töretlen a székelyek autonómiaigénye.

Valamivel 13 óra előtt egy óriás, 250 méteres székely zászlóval vonultak be a város főterére, ahol az összegyűltek azt skandálta: „Autonómiát – Autonómiát”. Eközben a közeli Mihai Viteazul szobor előtt tucatnyi személy román nemzeti zászlót lobogtatva szervezett rögtönzött ellentüntetést.

A Sepsiszentgyörgy főterén felállított színpadon elsőként Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke szólt az egybegyűltekhez: emlékeztetett, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen önrendelkezést ígértek, de ezt még nem váltották be. „Ki a szeparatista – akik ellopják adólejeinket Bukarestben, vagy mi akik békesen, demokratikus úton nyújtunk be törvénytervezetet a parlamentbe” – tette fel a kérdés Szilágyi Zsolt, aki szerint Trianon keresztjét méltósággal kell viselnünk, „mert lesz feltámadás”.

Mezei János, az MPP választmányi elnöke kifejtette: a mindenkori időhúzó román politikum a felelős, hogy száz éve késik Székelyföld autonómiája, és még mindig vannak politikai foglyok a börtönben. „Ez űzte el gyerekeinket Székelyföldről, de ez visszafordítható állapot” – jelentette ki.

A szónokok felszólalását többször hazafias dalokkal szakították meg. Az esemény egyik felemelő pillanata volt, amikor Vesztergám Miklós tárogatón szólaltatta meg a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” és az „Ott ahol zúg az a négy folyó” című dalokat, amiket a tömeg vele együtt énekelt el. 

Tőkés László, az EMNT elnöke is arra mutatott rá, hogy a Sepsiszentgyörgy főterén összegyűltek a közvetlen demokrácia eszközével fejezik ki a székely népakaratot. Ugyanakkor biztosította a régióban élő román közösséget, hogy Székelyföld autonómiájából őket sem hagyják ki, ezért kéri őket, hogy támogassák az önrendelkezési törekvéseket.

„Csapataink harcban állnak” - idézte Tőkés László a magyar szabadságharc miniszterelnökét, és hozzátette: egy évszázada folytatjuk a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelmet, és ez idő alatt a közösségi igények nem évültek el, sőt a megváltozott körülmények között ma is érvényesek.

Sabin Gherman kolozsvári transzilvanista aktivista rámutatott: ha Bécs és Budapest idején Erdély jelen volt a térképen, akkor Bukarest idején miért nincs jelen? Kifejtette: a román állam nem tartotta be ígéretét sem a magyar, sem a román közösséggel szemben. „Az anyanyelv nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, a régiók autonómiája pedig az ország fejlődését szolgálná” – fejtette ki Sabin Gherman, aki szerint ha lenne a régiónak autonómiája, akkor ma lenne autópályája is.

Végül Izsák Balázs az SZNT elnöke szólt az egybegyűltekhez. Kifejtette: eredményként értékeli, hogy az elmúlt száz évben a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte számbeli többségét Székelyföldön. Ez adja a jogot szerinte a területiautonómia-igénynek.

„Lélekben ma is határőrök vagyunk és készek arra, hogy szóban és cselekedetekben is megvédjük szabadságunkat”, mondta Izsák Balázs. Arra kérte a román honfitársakat, hogy ne féljenek, és ne legyenek bizalmatlanok, kövessék a magyar közösség példáját, és ragaszkodjanak ahhoz a tájegységhez, ahol születtek.

Az SZNT elnöke arra kérte a román politikumot, hogy válasszák a párbeszéd útját, ne féljenek tőlük, hanem tárgyaljanak a közösséggel. „Készüljünk a következő száz évre, megbecsüljük más népek méltóságát és elvárjuk, hogy megbecsüljenek bennünket is”, zárta beszédét Izsák Balázs.

A mintegy két órás sepsiszentgyörgyi székely nagygyűlés lelkészi áldással majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.                

Kapcsolódók

Kimaradt?