Elsősorban vizuális élményeit osztotta meg kolozsvári hallgatóságával Iránról Sárközy Miklós iranista, aki már „húsz éve bolondult meg” és vált a közép-keleti ország szerelmesévé.

Az iranista, orientalista a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karán adott elő a Musafir Centre szervezésében, kedden. A 82-83 milliós országról elmondta, kevesebb mint negyven év alatt több mint megduplázták létszámukat, tehát fiatal társadalomról van szó. Ez az ütem mára lassult a családtervezéssel kapcsolatos ismereteknek köszönhetően. Egy barátja szerint az ország „a Nyugat felé lassan araszoló csiga”, fogalmazott Sárközy.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy mára az ország hetven százaléka városlakó, etnikailag pedig megosztott: 55-60 százalék perzsa, 40 százalék más kisebbségek között oszlik meg – kurdok, azeri törökök, örmények stb. –, akik többnyire az ország peremén élnek. Ez azonban majdhogynem mellékes – az országot a vallás köti össze, nem pedig a nemzetiségek osztják meg, ahogy ez a továbbiakban kiderült.

Irán teokrácia, vagyis az iszlám síita ága által vezetett ország, egyfajta „nemzeti vallás” uralkodik ott – magyarázta a szakértő. Az iszlám ezen ága messiásváró jellegű, ez pedig fontos az erős papi rend jelenléte miatt, akik szerint,amíg a 12. síita imám nem tér vissza a világra, addig az összes szultán, király, elnök stb. illegitim, és így a klérusnak kell hatalmon lennie. Érdekességként elhangzott: az országban legalább 3 ezer ember ül börtönben, mert bevallása szerint ő a 12. imám, aki visszatért.

A szakértő elmondta: 1979-ben lezajlott egy forradalom, amelyet követően a nyugati orientáltságú országot Ruholláh Homeini ajatollah teljesen megváltoztatta. Alig pár év alatt a hatalom a papsághoz került át. A ma uralkodó, egyébként azeri török származású vezetőt is ő választotta ki – hangzott el. Ugyanakkor elnök, parlament is működik, de ezek alárendeltek a papságnak, a civil rétegről nem is szólva jogi, gazdasági értelemben, és így tovább. Egyfajta kettősség áll fenn: egyházi bíróságok és államiak működnek, ugyanez a hadseregre is érvényes és más intézményekre.

„Ez nem egy mélysötét diktatúra, de nem is demokrácia. A pártokat megszűrik, nincs miniszterelnök, de van köztársasági elnök, akit a nép választ, és inkább korlátozott jogkörű miniszterelnökre emlékeztet” – fogalmazott a szakértő.

Az országban hatalmas gazdasági különbségek vannak, a világ második legnagyobb kőolaj-, és negyedik legnagyobb földgázmezői működnek itt. Irán ezért is szerepel sokat a hírekben, hiszen „se kelet, se nyugat”, többnyire megállnak saját lábukon, saját erőforrásaikból.

Címlapi illusztrációnk forrása: SIPA/REX/Shutterstock