A büntetőjogi per lezárása után a restitúciós folyamat újra elindult. A restitúciós bizottság elutasította az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) visszaszolgáltatási kérését, ezért az EREK bírósági úton kéri vissza jogos tulajdonát. A polgári per során a Brassói Ítélőtábla első fokon az Egyházkerület érveinek meghallgatása nélkül döntött. Pénteken, október 12-én a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék tárgyalja az egyházkerület kérését.

Az egyházkerület sajtóirodája közölte: a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék Bukarestben pénteken, október 12-én tárgyalja újra a Református Székely Mikó Kollégium restitúciójának az ügyét. A Brassói Ítélőtábla első fokon az Erdélyi Református Egyházkerület restitúciós kérését elutasította, teljesen megalapozatlan módon, anélkül, hogy az Egyházkerület jogi érveit érdemben tárgyalta, elemezte, határozatában egyáltalán megemlítette volna.

Előzmények

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény emlékeztet: az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság az egyházkerület restitúciós kérését 2016. április 21-én azzal az érveléssel utasította vissza, hogy a telekkönyvi nyilvántartásban a Református Székely Mikó Kollégium szerepel, ezért az Erdélyi Református Egyházkerület nem jogosult az ingatlant visszaigényelni, mert nem volt az ingatlan tulajdonosa. A Brassói Ítélőtábla ezt a kérdést érdemben nem is tárgyalta, hanem azt mondta ki, hogy erről az iskoláról a református egyház lemondott a magyar állam javára, mert nem tudta azt fenntartani, és ezért ez az iskola a román állam tulajdona.

Az egyházkerület szerint az igazságszolgáltatás eljárása nagyon is aggályos: a perjog alapelveit megszegte az Ítélőtábla, amikor a per során soha fel nem hozott érvek alapján döntött, hiszen a védekezés lehetőségét megszüntette. Hangsúlyozzák: a református egyház Sepsiszentgyörgyön valóban átadott a XIX. század második felében egy elemi iskolát a városnak, de az nem a Református Székely Mikó Kollégium volt, a két intézménynek egymáshoz semmilyen köze sincs.

Soha nem volt jogi személyisége az iskolának

Az egyházkerület továbbá leszögezi, a Református Székely Mikó Kollégium soha nem volt az egyháztól elkülönült jogi személy. A református egyházi jog ezeket az iskolákat az egyház szervezetrendszeréhez, az egyház testéhez tartozó, az egyház keretén belül működő, bizonyos szintű autonómiával rendelkező szervezetekként határozza meg. Az iskoláknak a református egyházi jog nem ismer el az egyháztól eltérő, külön jogi személyiséget. E jog az iskolákat egyenként nevesíti is.

A telekkönyvezés pillanatában hatályos jog (az Osztrák-Magyar Monarchia Erdélyben hatályos joga) soha nem adott jogi személyiséget ezeknek az iskoláknak. Sőt, 1911-ből az igazságügyminiszer Hivatalos Közlönyben megjelent rendelete kijelenti, hogy a református iskolára történő telekkönyvezés nem kérdőjelezi meg a református egyház tulajdonjogát, hivatalos értelmezését adva ennek a helyzetnek.

Ez a telekkönyvezési mód egyébként általános volt: egyszerre jelzi az iskola felekezeti hovatartozását és a tulajdonos egyházat (református), az intézmény elnevezését (Székely Mikó) és kötelező oktatási rendeltetését (kollégium). Az iskola 1920. után sem nyert jogi személyiséget: a korabeli dokumentumok a református egyház tulajdonában álló iskolaként nevesítik.

Hozzáteszik, a jogi személyekről szóló 1924. évi törvény szerint minden korábban létezett jogi személynek újra kellett regisztrálnia, amit a Református Székely Mikó Kollégium sem tett meg, mert nem volt külön jogi személyisége. A magánoktatásról szóló 1925. évi törvény pedig tételesen rögzítette, hogy a magániskoláknak, amilyen státussal a Református Székely Mikó Kollégium Romániában akkor működött, nincsen az alapító jogi személytől elkülönülő jogi személyisége. Ezért az államosítást is a református egyházzal szemben foganatosították, az államosító dekrétumban világosan szerepel, hogy a református egyház iskoláját veszi el a szovjet típusú diktatúra – olvasható a közleményben.  

Sérül a vallásszabadság elve

Az EREK szerint az egyház mint tulajdonos, alkalmas volt, hogy az államosítást vele szemben rendeljék el, de a restitúcióra már nem alkalmas. Ahogy Románia megvalósította alapvető politikai céljait, a NATO és az Európai Uniós csatlakozást, ahogy enyhült a külső nyomás, hogy a restitúciót jogállami módon rendezze az állam, úgy állt le a restitúció folyamata és úgy fordult át az ellentétébe, az államosítást védő, restitúciót megtagadó eljárásba. Ez a vallásszabadság elvével is ellentétes, mert az egyház – kisebbségi körülmények között nélkülözhetetlen – társadalmi funkcióinak ellátását akadályozza meg, olvasható még a közleményben.

Az egyházkerület szerint a kommunista államosítások nem az emberek javára történő, jótékony újraelosztást céloztak, hanem olyan állami tulajdont hoztak létre, amelyeket a diktatúra saját hatalmának fenntartása érdekében hasznosított. Jelenleg a kommunista diktatúra visszaéléseinek reparációja leállt, mert a restitúciós bizottság és az igazságszolgáltatás jogi problémák valós elemzése helyett csak arra keres mesterséges érveket, hogy a restitúciót megtagadja.

Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége arra kéri tagjait, valamint mindazokat, akik a Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását jogtalannak és veszélyesen igazságtalannak tartják, hogy hordozzák imádságukban a pénteki tárgyalást.