Egyetlen ciprusi parlamenti képviselő sem szavazta meg a pénzügyi mentőcsomag feltételeit, aminek a részeként különadót vetetettek volna ki minden bankbetétre. A többség nemmel szavazott, a kormánypártiak tartózkodtak. A javaslat elfogadásáért cserébe 10 milliárd eurós segítséget kaptak volna az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy megóvják a ciprusi államot vagy az ország bankjait a csődtől.

Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnök szerdára tanácskozásra hívta össze a vezető politikusokat, hogy megbeszéljék, hogyan tovább.

Bankpánik?

Az euróövezeti szuverén adósságválság kezdete óta most első ízben kellene részt vállalniuk bankbetét-tulajdonosoknak egy pénzügyi mentőakció költségeiből. Ez a válság sújtotta többi eurótagállam polgáraiban is felkeltheti azt a félelmet, hogy az ő betéteik szintén veszélybe kerülhetnek.

A Commerzbank elemzőinek értékelése szerint azonban ennek ellenére valószínűtlen, hogy a mentőprogram alkalmazása esetében ezekben az országokban a betétesek tömegesen elkezdenék kivonni pénzüket a helyi bankokból, előidézve ezzel a szuverén adósságválság újbóli fellángolását. Ciprus a „túlméretezett" helyi bankrendszer és a pénzmosással szembeni „laza" ellenállás miatt egész Európában „különleges esetnek" számít, és érthető, ha a nemzetközi közösség azt szeretné, hogy a gyakran nagy értékű ciprusi bankbetétek külföldi tulajdonosai is osztozzanak a mentőcsomag költségein.

Ráadásul az euróövezeti periféria más országaiban – Ciprussal ellentétben – a bankbetétek túlnyomó többségét hazai betétesek birtokolják, és ezekben az országokban a bankszektorok messze nem olyan túlméretezettek, mint a ciprusi. Mindezek alapján a valutauniós periféria többi országában a betétesek valószínűleg nem ijednének meg túlzottan a ciprusi mentőcsomagtól.

A Barclays szakelemzői szerint a potenciális járványveszély ez alkalommal jóval korlátozottabb, mint akkor lett volna, ha egy ilyen jellegű csomagot a korábbi pénzügyi mentőprogramok keretében állítottak volna össze.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a ciprusi mentőcsomag szerkezetét kommentálva azonban kiemelte azt a véleményét, hogy a ciprusi bankbetétek tulajdonosaira kiróni tervezett illeték – amely a 100 ezer euró alatti, vagyis az uniós betétgarancia-vállalások felső határát el nem érő betétekre is vonatkoznék – nyilvánvalóan hatalmas kérdőjeleket vetne fel e garanciák időtállóságával kapcsolatban. Ash szerint ezek után bizonyosra vehető, hogy megnő a betétmenekítés kockázata az EU más országaiban is, különösen a periférián.

Az alternatíva: a közadósság leírása

Azt több alapvető ok is magyarázza, hogy a ciprusi mentőprogram miért tér el jelentősen az euróövezeti válság korábbi szakaszainak segélycsomagjaitól. A ciprusi bankrendszer tőkepótlási igénye Ciprus bruttó nemzeti össztermékének 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválságokkal küszködő országokét. A Barclays kimutatása szerint Írországban például 40 százalék, Görögországban 27 százalék, Spanyolországban 6,5 százalék volt a bankrendszerek feltőkésítésének GDP-arányos költsége.

A ciprusi kormány egyszerűen nem engedhette meg magának a bankrendszer önálló feltőkésítését, mivel ennek révén az államadósság-ráta a bruttó nemzeti össztermék 145 százaléka körüli szintre emelkedett volna, ami fenntarthatatlan pályára állította volna a ciprusi közadósság dinamikáját. Emiatt a betétesi illetéket is tartalmazó pénzügyi csomag alternatívája a ciprusi közadósság leírása lett volna. Emellett Cipruson meglehetősen keveset tettek a pénzmosás ellen, így az euróövezeti döntéshozók nem lelkesedtek azért, hogy a ciprusi bankok betéteseinek nyújtsanak pénzügyi segítséget.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő közlése szerint a nem rezidens orosz üzleti vállalkozások ciprusi bankokban elhelyezett betéteinek összege 2012 végén megközelítette a 19 milliárd dollárt, emellett orosz bankok további mintegy 12 milliárd dollár tőkét tartottak ciprusi banki érdekeltségeikben.

Ciprust a nagy londoni kockázatelemző házak a világ egyik legrizikósabb államadósának tartják, a világ tíz legkockázatosabb államadósának mezőnyében Argentína mögött a második helyen Ciprus állt.

Német politikai nyomás

Londoni elemzők szerint a német belpolitikának jelentős szerepe lehetett abban, hogy a 10 milliárd eurós ciprusi pénzügyi mentőcsomag a hasonló segélymechanizmusok történetében először egyszeri illetéket is kirónának a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre. A német politikusok ugyanis kerülni akarták annak a látszatát, hogy a német adófizetők pénzéből a ciprusi bankok orosz betéteseit segítik ki. A német politikusok az utóbbi időben megkérdőjelezték ennek a pénznek a tisztaságát, vagyis Ciprust gyakorlatilag pénzmosodának tartották.

Ciprusnak abban azonban igaza lehet, amikor vehemensen tiltakozik, a mintegy 30 milliárd eurós ciprusi orosz bankbetétállomány ugyanis valószínűleg csak „aprópénz" az Oroszországból offshore bankokba vitt tőke teljes mennyiségéhez képest. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan mintegy 40 milliárd dollár tőkét menekítettek külföldre Oroszországból, vagyis csak ez idő alatt 400 milliárd dollár lehetett az offshore helyszíneken elhelyezett orosz pénzek értéke.

A Szovjetunió megszűnése óta eltelt több mint két évtizedben azonban a kimenekített tőke tényleges értéke inkább valahol 500 milliárd és ezermilliárd dollár között lehet, és – tekintettel a szoros orosz-német gazdasági kapcsolatokra – ennek az összegnek a jelentős része valószínűleg éppen a német bankrendszerben kötött ki. Timothy Ash szerint ennek figyelembe vételével a német politikusok "erősen moralizáló hozzáállása" a ciprusi mentőcsomaghoz inkább a közelgő németországi parlamenti választásokkal hozható összefüggésbe.

Megcsapolhatók a bankbetétek

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza, Jennifer McKeown azt a véleményét emelte ki, hogy a mentócsomag alkalmazása esetén megteremtődne a példa arra, hogy a bankbetétek is megcsapolhatók, ami miatt nyilvánvalóan hatalmas lenne a kockázata a bankbetétek kiáramlásának más eurógazdaságok bankszektoraiból is.

Az azonban még ennél is rosszabb forgatókönyvnek bizonyulhat azonban, hogy a ciprusi parlament kedden elvetette a mentőcsomagot, ebben az esetben ugyanis Ciprusnak igen nagy valószínűséggel el kellene hagynia az euróövezetet. A Cipruson elrendelt kétnapos bankzárlat megteremtette a mintát a távozási folyamat kezeléséhez – vélekedett a Capital Economics vezető londoni elemzője.

A mentőcsomag szerkezetének erősen negatív volt a piaci fogadtatása: hétfőn hatalmas mértékben megugrott a londoni piacon a ciprusi szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, és ez magával húzta az európeriféria többi szuverén adósa, valamint Magyarország e tranzakcióinak árfolyamait is. A ciprusi mentőcsomag nyomán Romániában és Magyarországon is romlott a nemzeti valuta euróhoz és dollárhoz viszonyított értéke.

Orosz bankveszteségek

Ugyanakkor a ciprusi bankbetétek megadóztatását igazságtalannak, szakmaiatlannak és veszélyesnek tartotta Dimitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője. Az orosz államfő hétfőn rendkívüli tanácskozást tartott az ügyben. Korábban Anton Satalov, orosz pénzügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott: akkor lenne igazságos az intézkedés, ha az kizárólag a bankbetétek kamataira vonatkozna.

Vezető orosz napilapok kommentárja szerint az orosz bankbetétesek két milliárd dollárt veszíthetnek a ciprusi kormány döntése miatt. A Vedomosztyi, befolyásos üzleti-politikai újság egyenesen úgy fogalmaz, hogy Ciprus idegen pénzekkel fizeti ki adósságát. A külföldi bankbetétesek legnagyobb részét az orosz állampolgárok teszik ki. Ciprus csődje esetén az orosz bankok – VTB bank, Gazprombank, Szberbank, Alfa bank – vesztesége 43-53 milliárd dollárt tenne ki egyes becslések szerint.

Az Európai Bizottság viszont azt reméli, hogy Oroszország részt vesz a ciprusi gazdaság megmentésében. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos a 2,5 milliárd eurós kölcsön megfinanszírozását reméli Moszkvától. Ciprus 5 éves halasztást kért a hitel visszafizetésére és a kamatok csökkentésére számít.