Átadták a Kolozsvári Református Kollégium megújult épületét
Vasárnap átadták a Református Kollégium magyar állami támogatással megújult épületét.
A hálaadó istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Prédikációjában kijelentette: azért újult meg a kollégium, mert nemcsak a hozzáértő munkások és a pénz, hanem a szeretet építette, és a szeretet be is épült ismét a falakba. A nemzet építette, és amit egy nemzet épít fel, az hosszú ideig megmarad, mert egy közösség akarja azt.
A püspök egy régi mondást idézett, amely szerint a templom a nagyok iskolája, az iskola a kicsik temploma. Úgy vélte, a hit és az oktatás összetartozik.
A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentisztelet után Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára mondott köszönetet mindazoknak, akik megőrizték és továbbvitték a kollégium szellemiségét. Az államtitkár Románia vezetőinek azt üzente, hogy ne féljenek a magyaroktól. „Mi innen keresztény embereket bocsátunk ki, akik nemzetük hűséges tagjai, de országuk hűséges állampolgárai lesznek, és ezt az országot erősítik” – jelentette ki.
Hozzátette: attól se kell félni, ha Magyarország támogatja az egyházi iskolák fejlesztését, mert ezáltal romániai munkások kapnak munkát, akik ebben az országban fizetik be az adót, és ezáltal Románia gazdasága fejlődik. Ezért köszönet jár a magyar kormánynak – értékelt.
Az államtitkár úgy vélte: nem olyan természetes az ünneplés azt követően, hogy hetven éve az egész térségben bezárták az egyházi iskolákat, és azt követően, hogy voltak tanárok, akik vérükkel őrizték az intézményt. Úgy vélte: a kereszténység a magyarság megmaradásának a záloga, és ha valaki szét akarja verni a családot, nem tartja értéknek a férfi és nő házasságából származó gyermekeket, a családi közösséget, akkor az a magyarság és a kereszténység ellen is cselekszik.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy Kolozsvár belvárosában olyan nagy múltú iskolák sorakoznak, amelyeket 400–450 éve az egyházak alapítottak. Hozzátette: ezek és a különböző vélemények is jól elfértek egymás mellett a városban, mert mindenki elfogadta, hogy az emberi méltóság csorbíthatatlan.
Az RMDSZ elnöke szerint az iskolák közötti versenynek köszönhető, hogy nemcsak a vezérek, az államférfiak váltak az erdélyi közösség hőseivé, hanem a tanítók, a prédikátorok és a tudósok is. „Mindig minőséget kell tudni adni, és akkor a jövő építése lehetséges” – fogalmazott a politikus.
Kovács Irén Erzsébet, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára szerint jelentősek az erdélyi magyar oktatásban elért eredmények, de ugyanolyan nagyok az újra és újra jelentkező kihívások is. Az államtitkár a jövő ellehetetlenítési kísérletének nevezte a román nyelv elemi iskolai tanításának kedvezőtlen módosítását.
Az istentisztelet után az iskola udvarán leleplezték az épület felújításának emléktábláját. A két év alatt elvégzett munkálatokat a magyar kormány 700 millió forinttal támogatta.
Az 1990-ben újraindított Kolozsvári Református Kollégium – amint igazgatója Székely Árpád felidézte – az ingatlan-visszaszolgáltatás után 2002-ben költözhetett be az 1801-ben épült Farkas utcai öreg épületébe. Az iskola 1902-ben átadott új épületét és tornacsarnokát az egyháznak nem sikerült visszaszereznie. Ebben az egyik legrangosabb kolozsvári román tannyelvű iskola működik.
A Kolozsvári Református Kollégiumban olyan hírességek tanultak, mint Áprily Lajos költő, Kós Károly építész, Sütő András drámaíró és Wass Albert író. Az intézménynek ma 800 diákja van.