Románia a drágulások bajnoka az Európai Unióban

A drágulások szempontjából Románia magasan vezet az uniós tagállamok között. Az áremelkedések a 2000-es évhez képest 257 százalékosak, ami hétszeresen haladja meg az Európai Unióban jegyzett 36,5 százalékos átlagos drágulást.

Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala készítette a közelmúltban. Ezek szerint drágulások mértékét tekintve Romániát – messze lemaradva – Izland követi, ahol az utóbbi 17 évben 108 százalékos volt az áremelkedés, a dobogó harmadik fokát pedig Magyarország foglalja el, 98 százalékkal.

A rangsor utolsó helyeire került országokban 2000 óta szinte érezhetetlen volt a termékek és szolgáltatások drágulása. Az utolsó helyen lévő Németországban csak 28,6 százalékos, Svédországban 29,1 százalékos, Franciaországban pedig 29,7 százalékos volt a drágulás a csaknem két évtized alatt.

A dohánydrágulás 726 százalékos

Románia szinte valamennyi termékkategóriának alaposan megugrott az ára. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok esetében a drágulás 185,6 százalékos volt, szemben a 43,3 százalékos uniós átlaggal. A szeszesitalok és a dohánytermékek esetében a drágulás mértéke abszolút csúcsot ért el: az árak több mint 726 százalékkal emelkedtek, miközben az uniós tagállamok átlagában mindössze 92,11 százalékkal. Ilyen vonatkozásban Finnországban emelkedtek legkevésbé – 35,8 százalékkal – az árak.

A cipők és ruházati cikkek esetében Romániában 144,1 százalékos volt a drágulás mértéke, miközben uniós átlagban ezeknek a termékeknek csupán 0,8 százalékkal ment fel az ára. Mi több, számos uniós országban olcsóbban kerültek piacra ezek az áruk, a legnagyobb árleszállításra 2000 óta Lengyelországban került sor, ahol 2017-ben 51,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni értük.

Romániában jelentősen felment az ára a lakásoknak, a víz-, áram- és gázszolgáltatásnak, más tüzelőanyagoknak. A drágulás 17 év alatt elérte az 536,5 százalékot. Az Európai Unió átlagában ebben az esetben az árak 57,2 százalékkal mentek fel, Németországban pedig mindössze 38,1 százalékkal.

A bútorokért, a háztartási felszerelésekért Romániában 128,3 százalékkal kellett 2017-ben többet fizetni, mint 2000-ben. Az uniós tagállamokban a drágulás alig 18,7 százalékos volt, Írországban pedig mindezért 27,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Egészségügy: Románia nem sereghajtó

Az egészségügyi szolgáltatások terén a drágulások szempontjából Románia viszonylag jól áll. Az árak az országban 2000 óta csak 116,2 százalékkal emelkedtek ebben az ágazatban. Romániánál viszont 156,8 tized százalékával rosszabbul áll Magyarország, 154,7 százalékával Bulgária, 139,2 százalékával Lettország, 126,7 százalékával Szlovákia, 123,1 százalékával Horvátország és 121,3 százalékával Észtország.

Uniós viszonylatban viszont Romániában rossz a helyzet, hiszen a tagországok átlagában mindössze 40,8 százalékkal drágultak az egészségügyi szolgáltatások. Ilyen tekintetben a legjobban áll Belgium, ahol a drágulás csupán 17,1 százalékos volt.

A fuvarozási és a tömegközlekedési ágazatban az árak Romániában 338,3 százalékkal nőttek, miközben az Európai Unióban csak 41,2 százalékkal. A drágulás Csehországban volt a legkisebb, alig haladta meg a 9 százalékot.

Háromszor többe kerül az oktatás

A távközlési szolgáltatások Romániában 2000 óta 135 százalékkal drágultak. Románia mellett ez a szolgáltatás mindössze nyolc uniós országban lett drágább, uniós átlagban viszont a távközlés 21,7 százalékkal vált olcsóbbá. A szolgáltatás árai Ciprusban estek vissza leginkább – az országban 42,4 százalékkal kell kevesebbet fizetni a távközlésért.

Az oktatás költségei Romániában az említett időszakban 297,3 százalékkal nőttek. A növekedés az uniós tagállamok átlagában viszont mindössze 91,2 százalékos, Svédországban pedig alig haladta meg a 9 százalékot. 

A szabadidő-programok és a művelődés terán az árak Romániában 128,9 százalékkal emelkedtek, az EU átlagában viszont csupán 7,1 százalékkal, Franciaországban pedig ezeknek a szolgáltatásoknak az ára 17 év alatt 7,5 százalékkal lett olcsóbb.  A szállodák, a vendéglők árai 328 százalékkal növekedtek, szemben az 56,1 százalékos uniós átlaggal.

Kapcsolódók

Kimaradt?