Megugrott a gyermekelhagyások száma Romániában, a tavalyi átlag mintegy 15 százalékkal nőtt 2010-hez képest. Ezzel párhuzamosan növekedik a csecsemőgyilkosságok száma is, a hírcsatornák heti rendszerességgel számolnak be ilyen esetekről, január óta már nyolc eset került a sajtónyilvánosság elé.

Minden hétre egy csecsemőáldozat

Januárban Szatmárnémetiben, Aradon és Nagyváradon is bukkantak szemétbe dobott csecsemőkre, alig tíz napja pedig Kolozsvár belvárosában találták meg egy újszülött holttestét. A rendőrségi szóvivő szerint egy koraszülött kislány teteme volt, aki valószínűleg gyilkosság áldozata lehetett, bár az sem kizárt, hogy spontán vetélésről volt szó.

A Farkas utcából nyíló, Akadémiai Könyvtár melletti átjáró utacskán egy hajléktalan ember lett figyelmes a nejlonzacskóba csavart furcsa csomagra, amit megpiszkált, és elrettenve látta, hogy egy ruhába csavart, kis élettelen test van benne. A rendőrség azóta is keresi a tettest, néhány napja közleményben kérik a lakosság segítségét egy, a térfigyelő kamerák által rögzített férfi elfogásában, akit csecsemőgyilkossággal gyanúsítanak.

Az esetet követően múlt héten a megyei gyermekvédelmi hatóságok közzétették a leányanyák és az elhagyott csecsemők, kisgyerekek számára vonatkozó kimutatásokat. Ebből kiderül, tavaly mintegy 1530 csecsemőt hagytak el országos viszonylatban, ez majdnem százzal több, mint egy évvel korábban; 900 gyermeket a szülészeten hagytak közvetlenül szülés után, 400-at gyermekkórházban és 130-at különböző kórházakban.

Gyermekjogvédők kezében van a babák sorsa

A maszol.ro érdeklődésére Schmidt Loránd, a Maros megyei szociális- és gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője elmondta, hogy 2012-ben 38 elhagyott gyerekről kellett gondoskodniuk a megyében, illetve a 2011-ből maradt 10 megoldatlan esettel együtt összesen 48-ról. Nyolc gyereket a szülészeten „felejtettek”, tízet pedig a koraszülött osztályon. A többit a különböző gyermekgyógyászati klinikákon.

Óriási problémát jelent a gyerekek megoldatlan jogállása Schmidt szerint, nevezetesen az a tény, hogy nincs születési bizonyítványuk. Ezért elsősorban ezt kell elintézni az egészségügyi intézményekkel, önkormányzatokkal közösen.

Az elhagyott, családból kitaszított gyerekek integrálása széleskörű. Például az említett 48 elhagyott gyerek közül 18 gyereket sikerült visszahelyezni a saját családjába. Ugyanis elsődleges szempont, hogy ha mód van rá, a kiskorú kerüljön vissza saját családjába.

A 48-ból 9 gyereket a gyermekjogvédelmi rendszerben helyeztek el, 4 súlyosan fogyatékos speciális intézményben lelt otthonra, 6 hivatásos nevelőszülőknél, egy az édesanyával együtt az anyaközpontban, 2 átkerült a Hargita megyei igazgatósághoz, egy kisgyerek pedig a kórházban elhunyt. Hatnak az ügyén még dolgoznak a hatóság szakemberei.

A szülészeten már kevesebb gyereket hagynak

Nagyságrendekkel kisebb a szülészeti elhagyás, mint az elmúlt években, tudtuk meg Szabó Béla szülész-nőgyógyásztól, a Maros megyei kórház szülészeti osztályának vezetőjétől. „Az elhagyás azt jelenti, hogy hat hónapon túl nem jelentkezik az anya a gyerekéért” – tisztázta az elhagyás fogalmát az orvos, hozzátéve, hogy ideiglenes elhagyások ugyan vannak, de azokat meg lehet magyarázni, elsősorban társadalmi, szociális okokkal.

Ha valaki nagyon szegény és az ötödik gyerekét szüli, az újszülött pedig kis súllyal, vagy túl korán érkezik a világra, akkor az anya nem tud huzamosabb ideig bent maradni a szülészeten, mert otthon is sok a feladata. A kórházi személyzet nem bíztatja arra a kismamát, hogy menjen haza és hagyja a kórházban az újszülöttjét, de sokan saját maguk döntenek így.

„Ez viszont nem jelent elhagyást, mert amikor a gyermek eléri a kellő súlyt, érte jönnek, vagy mi visszük haza mentőautóval a kicsit, akit a család befogad és a továbbiakban gondoskodik róla” – magyarázta a szülészet vezetője. Olyan eset is előfordult, hogy amikor a mentőautó megállt a ház előtt, akkor az anya kiszaladt az erdőbe, csakhogy ne kelljen átvennie a gyermeket.

Egyik oka a szegénység

A szegénység mellett felelőtlenség és tájékozatlanság is jellemzi azokat a szülőket, akik a sorsra bízzák gyermekük életét Schmidt Loránd szerint. Nem gondolkodnak azon, hogy fel tudják-e nevelni ezeket a gyerekeket, gondjukat tudják-e viselni, amikor amúgy is nagy szegénységben élnek, esetleg már néhány kisgyerek is él a családban.

„Megtörténik, hogy betegség miatt kórházba szállítják a kisgyereket, aztán elfelejtenek érte menni” – magyarázta az egyik tipikus esetet az igazgató. Maros megyében vezető helyen áll Mikefalva, ahol hat gyereket hagytak el a múlt évben.

Fülöp G. Ilona, a Lídia, gyermekotthont is működtető Lazarenum Alapítvány vezetője érdeklődésünkre elmesélt egy esetet, amikor a Maros megyei Gegesben a fiatal édesanya kéthónapos kisgyerekét a Küküllőbe ölte elkeseredésében. Az anyukát, aki gyerekként is mélyszegénységben élt, börtönre ítélték. Nem egy esetben az is megtörtént, hogy 8, illetve 12 gyereket hagyott el az édesanya, az apróságokról pedig a Lazarenum Alapítvány gondoskodik.

Bár a marosvásárhelyi, többnyire romák által lakott Hidegvölgy páratlan szegénységéről híres, a települést egyáltalán nem jellemzi a gyerekelhagyás. Ezt György Tibor lelkipásztortól tudtuk meg, aki a hidegvölgyi szegénysorban élő emberek között is végez missziós feladatokat. „Az megtörtént, hogy egy ötgyerekes családban meghalt az édesanya és édesapa is, ám az ő temetésükön a cigányvajda kijelentette, hogy estére valamennyi gyereknek lesz családja és úgy is lett” – idézett fel egy nagyon szomorú esetet a lelkész.

Egy 2007-ben készült felmérés szerint 2003-2005 között Romániában átlagban évi 4500 gyermeket hagytak a szülészeten, további 5000, öt évesnél fiatalabb kisgyereket pedig kórházakban vagy utcán hagyták el a szüleik.  Ezek az adatok megegyeznek a húsz évvel ezelőttiekkel – derül ki a tanulmányból. 2010-re az elhagyott gyerekek száma már lecsökkent 1300-ra, ám azóta évről évre nő a számuk. A nagy áttörést a 2004-ben érvénybe lépett 272-es számú gyermekjogvédelmi törvény jelenti, ami megerősítette a szociális hálót és új fejezeteket vezetett be az örökbefogadási procedúrába is. Az Európai Unió a Daphne III. elnevezésű programjában foglalkozik a család- és a gyermekjogvédelemmel. Az általuk elvégzett kutatás kiderítette, első helyen Szlovákia és Románia áll a csecsemőelhagyás szempontjából. A folyamatban lévő kutatás szerint a román kormány nem fordít elég figyelmet a gyermekekre.

Enyhék a román törvények

A román büntetőtörvénykönyv értelmében a csecsemőgyilkosságért a szülőt 2 és 7 év közötti börtönbüntetésre ítélik, enyhítő körülménynek számít, ha a szülőanya kimutathatóan gyermekágyas pszichés zavarában végzett gyermekével. A csecsemőelhagyásról viszont nem rendelkezik a törvény, hanem általánosságában kezeli a családtagok elhagyásának bűncselekményét, illetve a rossz bánásmódot, amelyet hasonlóképp börtönnel büntetnek.

Kerekes Károly ügyvéd, marosvásárhelyi képviselő lapunknak elmondta, a román büntetőjogi törvénykönyv nem rendelkezik a csecsemőelhagyásról, ám számos európai országban ez bűncselekménynek minősül és súlyosan büntetik. Ezért például Magyarországon 1996 óta inkubátorokat helyeznek a kórházak elé, így biztosítva lehetőséget az elhagyott csecsemők életben maradására.

Németországban is több mint tíz éve bevezették a „gyerekrekeszek” rendszerét, Olaszországban „életbölcsőket” tesznek a kórházak elé, Franciaországban pedig a nőknek, akárcsak Romániában, joguk van az anonim szülésre, illetve adataik megadása nélkül az újszülöttek kórházban hagyására.