Lesújtó véleményt alkotott Romániáról az Egyesült Államok külügyminisztériuma az ország üzleti légkörét felmérő jelentésében, amelyben egyebek között kiderül, hogy az amerikai cégektől a romániai illetékesek csúszópénzeket követelnek, a beruházók pedig egyáltalán nem bíznak a bukaresti kormányban.

A jelentés egyik legfontosabb következtetése az, hogy a romániai beruházónak nagyon óvatosnak kell lennie akkor, amikor befektet az országba. A dokumentum kiemeli a romániai ügyintézés, az adminisztráció nehézkességét, a jogszabályok gyakori változását, a gazdasági élet kiszámíthatatlanságát.

A jelentés szerzői viszont pozitív elemnek tartják, hogy a közép- és maga szinten megnyilvánuló korrupció leküzdésének tekintetében regionális szinten Románia még mindig az élen jár, jóllehet a kormány és a parlament 2017-es, januári próbálkozásai a korrupció elleni ügyészek hatáskörének korlátozásáért megrendítette a beruházók bizalmát a kormány ígéretében, miszerint folytatni kívánja a korrupció elleni harcot. Annak ellenére, hogy Románia jelentős eredményeket ért el ilyen vonatkozásban, a korrupció elleni küzdelem még mindig komoly kihívást jelent a bukaresti hatalom számára.

Átláthatatlan befektetési környezet

A washingtoni külügyminisztérium arról is említést tesz, hogy a román kormány egyes képviselői a korrupció ellen tiltakozó utcai tüntetések szervezőiként a multinacionális vállalatokat jelölték meg. A jelentés szerzői egyben aggodalommal szólnak a kormánynak arról a lépéséről, hogy a társadalmi hozzájárulásokat az alkalmazó helyett az alkalmazottnak kell ezentúl fizetnie, amely negatív kihatással járt minden egyes vállalatra, jelentősen megnövelve költségeiket.

A kormány 2017-es intézkedései átláthatatlanná tették a befektetési környezetet, ráadásul Bukarest igen gyakran módosította ezeket az intézkedéseket. A beruházások jövőjének kiszámíthatatlanságához hozzájárultak a gyakori kormányváltások is. A jelentés emlékeztet rá, hogy a Dancila-kormány immár a harmadik kabinet, alig másfél év leforgása alatt, azt követően, hogy a kormánykoalíció leváltotta saját miniszterelnökeit, Sorin Grindeanut és Mihai Tudosét.

A gyakori kormányváltások a gazdaságpolitikák állandó változásához is vezettek, ez még inkább megnehezítette a romániai beruházók helyzetét, amit csak fokoznak a törvények következetlenségei – ideértve a szellemi tulajdon jogvédelmére vonatkozó jogszabályokat is.

Romániának ahhoz, hogy továbbra is vonzerőt gyakoroljon a befektetőkre, elsősorban a gazdasági törvénykezés átláthatóságára, stabilitására és előre jelezhetőségére kellene törekednie a jövőben, továbbá jelentősen csökkentenie kellene a bürokráciát.

Kiemelt helyen a korrupció

Az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló jelentése egyébként kiemelt helyen foglalkozik a korrupcióval, és úgy véli, elsősorban a román parlamentet terheli felelősség azért, hogy nem sikerült gyakorlatba ültetni mindazokat a javaslatokat, amelyeket az Európai Bizottság tett az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusra vonatkozó jelentéseiben.

Amint arra az Európai Bizottság is rámutatott, 2017-ben jelentősen csökkent a reformok üteme, az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető veszélyek pedig szüntelenül gondot jelentettek Romániában. Eközben a román kormány az Európai Bizottság 12 ajánlása közül mindössze egyet hajtott végre.

A román törvényhozás fóruma azon volt, hogy ellehetetlenítse az érdekkonfliktusokra vonatkozó törvénykezést. Az igazságszolgáltatás kapcsán ugyanakkor a román kormány is arra törekedett, hogy gyengítse az igazságszolgáltatás erejét, az idevágó törvények ellen több óvás is megszületett, amelyek az alkotmánybíróság elé kerültek.

Az Európa Tanács égisze alatt működő Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) előzetes jelentésében figyelmeztetett arra, hogy az igazságügyi törvények módosításai a romániai igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik.

A DNA dicsérete

Az amerikai külügyminiszter jelentése elismerően szól viszont a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tevékenységéről, megállapítva, hogy a korrupció elleni ügyészek, az ellenük irányuló megszaporodó támadások ellenére folytatták a kivizsgálást és a bűnvádi eljárást magas szintű politikai, közigazgatási és igazságszolgáltatási személyek ellen. A vádlottak száma 2017-re megközelítette az ezer főt, ezek egyharmada magas szintű közhivatalnok volt.

A jelentés szerzői az amerikai nagyvállalatok ismétlődő panaszaira hivatkozva felrótták a román hatóságoknak a tényt, miszerint a beruházóktól csúszópénzeket követelt több hivatalos személy is, ideértve egyes kormányhivatalnokokat, a polgármesteri hivatalos tisztségviselőit, de a helyi pénzügyi hatóságok képviselőit is. Alacsonyabb és középszinteken a csúszópénzek követelése nem egyszer zsarolásba torkollt.

A jelentés ugyanakkor elismeri azonban a tény, miszerint Románia stratégiai helyzete, uniós tagsága, a hozzáértő munkaerő, a versenyképes fizetések és a természeti erőforrások kívánatossá teszik Romániát a beruházók, elsősorban az olyan vállalatok a számára, amelyek az európai, közép-ázsiai és közép-keleti piacokon terjeszkednének.