A farkába harapó kígyó a világ - előadás az uroboroszról

Az uroboroszról, vagyis a saját farkába harapó kígyóról, annak szimbolikájáról tartottak előadást különböző tudományterületek szaktekintélyei péntek este Marosvásárhelyen a Bolyai téri unitárius templomban. A meghívottak közt volt biológus, teológus, fizikus, történész, filozófus és pszichiáter is.

Nagy László unitárius lelkipásztor, házigazda a farkába harapó kígyóhoz hasonlította a világot, az állandó körforgás miatt: folyton megújulunk, újjászületünk, önmagunkra eszmélünk, illetve önmagunkba zárkózunk, önmagunk ellen fordulunk, elzárkózunk a külvilágtól.

kigyos eloadas unitariusoknal ae 02

A kígyó az unitárius egyház címerében is helyet kapott, de a Biblián kívül is gyakran feltűnik mint jelkép, akár pozitív, akár negatív előjellel.

Szatmári Mária pszichiáter, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, Miholcsa Gyula fizikus, Spielmann Mihály történész, Czire Szabolcs teológiai tanár, Bálint István biológus a saját szakterületük felől megközelítve beszéltek a kígyóról mint élőlényről és mint szimbólumról.

Az eszmecserét Czire Szabolcs teológia tanár az uroborosz ismertetésével kezdte, három főbb értelmezési irányát ismertette: a kígyót, a kört és az önharapást. A kígyó – mondta – az egyik legősibb és legegyetemesebb jelkép, szimbolikája kiapadhatatlan, nagyon ellentmondásos, az alsó és felső világ összekapcsolójaként emlegetik, de a Nap vagy a Hold szimbóluma is lehet, ahogy a Női vagy a Férfi princípiumé, az Életé vagy a Halálé, a Sötétség démona, a gyógyítás, illetve a bölcsesség szimbóluma is.

uroborosz czire szabolcs ae

A kör az örökkévaló időt, az örök körforgást, a halált és újjászületést jelképezi. Az önharapás az öneszmélés, az öntudat jelképe pozitív értelmezésben, ugyanakkor negatív szimbólumként az ego, az önmagéba zártság, a depresszió jelképe is lehet.

Az unitárius egyház címeréről szólva a teológus elmondta, hogy az alsó része az anyagi világot jeleníti megalakulásának, a kígyó az ego szintjét jelenti, a galamb az Isten lelkét, a korona pedig Isten országát, a végső valóságot.

A pszichiáter és a filozófus arról a visszacsatolásról beszélt, amely az emberi tudatban és az emberi lélekben zajlik. Azt fejtegették, mit is jelent az önmagába harapó, vagy önmagát kínzó ember, a magány és a társadalom ellentétes viszonyában.

uroborosz plakat aeA történész az erdélyi kígyós címerekről beszélt és értelmezte az unitárius egyház címerrajzát. Illetve azokat a néprajzi vonatkozásokat sorolta fel, amelyek a magyar és délszláv népek kígyóhoz kötődő hiedelmeiről szólnak: házikígyók, mesebeli kígyók, sárkánykígyók és szörnyek, illetve a kígyókhoz kapcsolódó népi hiedelmek és babonák.

A biológus a kígyó természetrajzáról értekezett, mindarról, amit a laikusok nem ismernek, a kígyók természetéről, életrajzáról beszélt.

A fizikus az önmagát harapó kígyó modelljéből kiindulva a kibernetikára, a kibernetikai, illetve a kommunikáció modelljére hívta fel a figyelmet. A fizikai jelenségekben tapasztalható pozitív és negatív visszacsatolásokra hozott fel példát mind a mechanika, mind az elektronika terén. 

Kimaradt?