A nagy érdeklődésre való tekintettel nem a Bernády Házban, hanem a Kultúrpalota kistermében került sor a Kós Károly Akadémia történelmi sorozatának újabb rendezvényére. Csütörtökön délután Hermann Gusztáv A székelyek eredete, jogállása címmel tartott előadást.

A székelyek eredete vitatott téma, mai napig sem tisztázott a kérdés, több elmélet is létezik e területen – kezdte előadását az Székelyudvarhelyről érkező történész, aki négy elméletet fejtett ki: a hun-székely eredetmítoszt, a kettős honfoglalás elméletét, a türk (bolgár-török) és a magyar eredet elméletét. A legnépszerűbb ezek közül a széles székely tömegek körében a hun-székely eredetelmélet, amely főleg a krónikás hagyományokon alapszik. Anonymus szerint Attila hun király népe volt a székelység, Kézai Simonnak a Csaba-mondát köszönhetjük, illetve a Képes Krónika és végül Thuróczy János Cronica Hungarorumja is ezt az elméletet támasztja alá.

A kettős honfoglalás elméletéről szólva László Gyula történészt idézte az előadó, a türk eredettel kapcsolatosan Fodor Istvánra hivatkozott, a magyar eredetelméletre pedig Benkő Elek, Bóna István tanulmányait hozta fel. A nyelvészeti kutatások, mint amilyen Benkő Lóránd nevéhez is fűződik, még tartogathatnak meglepetéseket, akár az is kiderülhet, hogy nem egységes a székelység eredete – mutatott rá a történész.

A székelyek letelepedéséről elhangzott, hogy többlépcsős folyamatról van szó, több hullámban és több irányból. Átmenetileg Biharban és Dél-Erdélyben is állomásoztak a székelyek, a későbbi szászföldön, amire a hely- és településnevekből következtetnek a kutatók.

A székely székek kialakulásáról, közigazgatásáról is beszélt Hermann Gusztáv, kitérve a székely társadalom eljobbágyosodására, az 1562-es lázadás János Zsigmond általi vérbefojtására, a Székely támad és Székely bánja várak megépítésére, a Habsburg-uralomra. Az 1848. október 17-én keltezett agyagfalvi nyilatkozattal zárta, annak utolsó mondatatával téve pontot az előadásra: „Jogban és kötelezettségben a székely földnek minden polgára egyenlő”.