Oroszország Hangja – Traian Băsescu hangnemében

2012. augusztus 16. csütörtök, 09:44 Bogdán Tibor



Az Oroszország Hangja nevű moszkvai rádióadó az utóbbi időben megkülönböztetett figyelemmel követte nyomon a romániai politikai fejleményeket, többször élesen bírálta Traian Băsescu.

A román államfőt nemrégiben azzal is megvádolta, hogy titkos megállapodást kötött Orbán Viktor magyar kormányfővel, amelynek értelmében beleegyezését adja a székelyföld autonómiájának megteremtéséhez, ha a magyar politikus odahat, hogy az erdélyi magyarok távolmaradásukkal járuljanak hozzá a román államfő leváltásáról döntő népszavazás érvénytelenítéséhez.

Az együttélés dicsérete

Traian Băsescu mindezek után nyilvános bocsánatkérést követelt a rádióadótól, amely azonban felkínálta számára a válaszadás jogát. Így került sor arra az interjúra, amelyben – a riporter kérdéseire válaszolva – a román államfő érintette a legfontosabb romániai bel- és külpolitikai problémákat.

Annak kapcsán, hogy mi történik majd politikai ellenfeleivel, azt követően, hogy – amint az mind valószínűbbnek tűnik – lejár a felfüggesztése és visszatérhet az államfői tisztségbe, leszögezte: Romániában az együttélés mechanizmus érvényesül, hiba lenne nem élni vele.


Traian Băsescu: távozz tőlem Szeku!

Az ország alkotmányos formája arra kötelezi a román államot és a román politikusokat, hogy megtanulják közösen, az együttélés körülményei között rendezni az ország ügyeit. Egyben természetesnek mondotta azt, hogy a középjobboldali államfő együttműködjék a parlamenti többséggel, ideértve a középbal kormányt is.

A szekus múlt nem létezik

A román államfő tisztázni kívánta azt is, hogy 1989 előtt soha, semmilyen kapcsolatban nem állt a titkosszolgálatokkal. Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy ha létezett volna szekusdossziéja, akkor azt minden bizonnyal nyilvánosságra hozták volna.

Egyszersmind azt is hangsúlyozta, hogy ő volt az, aki elrendelte az egykori Securitate 2 200 000 dossziéjának átadását a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács számára. Szerinte a gyanúsítást, miszerint együttműködött volna Ceauşescu politikai rendőrségével, arra alapozzák, hogy már egészen fiatalon a legnagyobb román hajó, 157 ezer tonnás kőolajszállító parancsnoka lehetett.


Az Oroszország Hangja rádió honlapja

Mindezek után azon volt, hogy éles határvonalat vonjon saját maga és Nicolae Ceauşescu között. Mint mondotta, a volt kommunista pártfőtitkár és államelnök építette és megszilárdította, ő maga viszont, az általa aláírt és a parlament előtt ugyancsak általa támogatott dokumentumban hivatalos módon elítélte a kommunizmust, törvénytelen és gyilkos rendszernek nevezve azt.

Kölcsönös támogatás Orbánnal

A külpolitikai kérdések között szerepelt egyebek között az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkal fenntartott szoros kapcsolata is. Erről szólva Traian Băsescu nem tagadta, hogy a választási kampányok idején, immár hagyományos módon, kölcsönösen támogatják egymást.

„Magam is arra biztattam a magyarországi románokat, szavazzanak a Fideszre. (...) Mindemellett Orbán Viktorral együtt közös európai politikai család tagjai vagyunk" – fejtette ki. Azt viszont cáfolta, hogy ügyletet kötött volna magyar partnerével a Székelyföld autonómiájáról, a vádat a legsértőbb kijelentésnek nevezve. „Hogyan képzelheti, hogy egy választott elnök eladja az országát?" – tette fel mindennek kapcsán a kérdést riporternek.


Adás indul!

Természetesen fontos problémaként merült fel az interjú során Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyrendszere. Erre vonatkozóan leszögezte: a románok és a moldovaiak „két független államban élő azonos népet" alkotnak. Hozzátette azonban, nem véli úgy, hogy a két országnak egyesülnie kellene, híve viszont az Európai Unión belüli integrációjuknak. Ez esetben ugyanis az elválasztó határoknak csak történelmi értékük lenne.

Ami pedig a moldovai és ukrajnai állampolgárok román állampolgárságának megadását illeti, kifejtette: ez nagyrészt a fiatalok érdekében történik, hiszen román állampolgárként az unió bármely egyetemén tanulhatnak. Ez a szempont vezérelte a román hatóságokat akkor is, amikor 200-ról 5000-re emelték az általuk elnyerhető ösztöndíjak számát. „Nem a szavazatszerzés, hanem az esély megadása a cél" – magyarázta.

Moszkva nem jelent fenyegetést

Bukarest és Moszkva viszonyát taglalva elismerte amerikabarátságát, de tagadta, hogy bármikor is Oroszország ellensége lett volna. Azt is cáfolta, hogy a Románia déli felében lévő Deveseluba telepítendő amerikai rakétapajzs Oroszország ellen irányulna, hiszen Románia nem tekinti veszélyforrásnak nemzetbiztonsága számára Oroszországot. Komoly fenyegetést jelentenek azonban a nemzetközi normákat megszegő, közép-keleti államok, valamint a terrorista hálózatok.{loadposition otp}

Egyben képtelenségnek tartotta azt a gondolatot, hogy a rakétapajzs romániai 24 rakétájával elháríthatnák az orosz rakéták ezreit és emlékeztetett rá, hogy Bukarest érdekei nem mindenkor esnek egybe NATO-beli, illetve egyesült államokbeli szövetségesei érdekeivel sem. Erre példaként Koszovót hozta fel, amelyet Románia – Oroszországhoz hasonlóan – mindeddig nem ismert el.

Csipetnyi zsarolás?

Az alternatív földgázvezeték-rendszerek kiépítésére vonatkozóan azt fejtegette, hogy Románia, az Európai Unió tagjaként. Kiemelt fontosságúnak tekinti a Brüsszel által szorgalmazott Nabucco-vezeték megépítését, amelyben Románia 16 százalékos részesedéssel vesz részt. Ugyanakkor viszont nem ellenzi az oroszok által tervezett Déli vezeték megépítését sem, ezért pozitív választ adott az orosz félnek arra a kérésére, hogy a vezeték kapcsán felméréseket végezzen Románia területén.


Ebben az épületben működik Oroszország legrégebbi állami rádióállomása

„Addig azonban, ameddig az Orosz Föderáció még mindig közvetítő útján és közvetlen módon ad el földgázat Romániának – jóllehet az orosz Gazprom Románián is áthaladó vezetékkel rendelkezik –, addig az ország csakis az európai energetikai politikát támogathatja".

Az Oroszország Hangja rádióállomás az ország legrégebbi állami rádiótársasága, amely külföldi országokra sugározza adásait. Hívójele első ízben 1929 októberében hangzott fel. Fő feladata az, hogy beszámoljon az országban és a nagyvilágban lezajló eseményekről, ismertesse az azokkal kapcsolatos orosz álláspontot, hatékony párbeszédet folytasson a külföldön élő oroszokkal. Az Oroszország Hangja a nagy nemzetközi műsorszórók között a 3. helyet foglalja el, a BBC és az Amerika Hangja után. A világ 160 országába napi 151 órában sugározza adásait rövid- és középhullámon, FM-változatban, műholdas csatornákon, mobil telefonhálózaton át. Hallgatóinak tábora meghaladja a 100 milliót. Az adó 33 nyelven van jelen az interneten, honlapja több mint 500 fejezetet, audió, videó és multimédia anyagokat tartalmaz és azt 140 országból keresik fel. 2009 áprilisától az Oroszország Hangja tíz – albán, bolgár, magyar, görög, norvég, román, szlovák, cseh, finn és svéd — szerkesztőségének adásai csak az interneten találhatók meg.

 

HIRDETÉS