A külügyminisztérium támogatja a csíksomlyói búcsú UNESCO világörökség-tagságát – legalábbis ezt a választ kapta interpellációjára Korodi Attila. A képviselő a Maszolnak elmondta, ez nem jelenti azt, hogy az ügyben „hátra lehet dőlni”.

Mint ismert, Korodi Attila RMDSZ-es képviselő augusztus 29-én írásban interpellált a külügyminiszterhez, a kormányfőhöz és a kulturális tárca vezetőjéhez, amiért a szakértői kormány – híresztelések szerint – visszavonná a csíksomlyói búcsú felterjesztését UNESCO) kulturális világörökség listájáról. A politikus a címzettek álláspontját kérte ki az üggyel kapcsolatban.

A képviselő interpellációjára eddig csak a külügyminiszter reagált. Válaszában Lazăr Comănescu kifejti: a szaktárca tisztában van a csíksomlyói búcsú értékével, és szó sem volt arról, hogy visszavonná felterjesztését az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájáról. Sőt 2015-ben kiegészítették a 2011-ben benyújtott dossziét, hogy még esélyesebb legyen, illetve idén is teljes mellszélességgel kiálltak a búcsú mellett, valamennyi, az UNESCO által kért kiegészítést időben elkészítettek. A miniszter azzal zárja válaszát, hogy reméli: a november 28.–december 2. időszakban, az etiópiai Adisz-Abebában sorra kerülő UNESCO bizottsági ülésen az illetékesek a csíksomlyói búcsú javára döntenek.

Korodi Attila a Maszolnak elmondta, részben megnyugtatónak tartja Lazăr Comănescu válaszát. Szerinte a miniszter álláspontja eltér attól az attitűdtől, amelyet a külügy illetékesei négyszemközti tárgyalásokon felvállaltak a búcsú ügyében. „Az a megnyugtató, hogy ez egy hivatalos, bármikor számon kérhető válasz” – magyarázta.

A politikus ugyanakkor elgondolkoztatónak tartja, hogy miközben a külügyminiszter gyorsan válaszolt, a kulturális tárca és a kormányfő hallgat. „Ez azt jelenti, hogy még nem dőlhetünk hátra” – jelentette ki. Kérdésünkre, mi történik, ha az interpelláció címzettjei nem válaszolnak a törvényes határidőn belül, Korodi elmondta: ezt jelezheti a házbizottságnak, és nyilvánosan is számon kérheti az érintetteken a törvényszegést. „Ilyen esetekben a nyilvánosság a a legerősebb a számonkérésre” – tette hozzá.