Erdély legjei különkiadás: az Ezer Székely Leány Napja
„Hát 100 év múlva fognak-e itt még magyarul beszélni?” – kérdezte a tömegtől dr. Csipak Lajos 1931-ben, az első Ezer Székely Leány Napján, mire a közösség együttes erővel harsogta a levegőbe, „ige-e-e-n!”. Közel száz év telt el azóta, de Székelyföldön nem csupán a nyelvüket őrzik, hanem viseletüket, hagyományaikat és értékeiket is. Mi több, azóta, amikor csak lehet, az Ezer Székely Leány Napját is megszervezik a csíksomlyói nyeregben, pedig az évtizedek folyamán a politikai hatalmak el-ellehetetlenítették a találkozót. Székelyföld legnagyobb hagyományőrző ünnepét, amelynek főszervezője a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, társszervezője pedig Csíkszereda Megyei Jogú Város, a táncegyüttes vezetőjének, András Mihálynak köszönhetően ismertük meg teljes valójában.